A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Into Darkness. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Into Darkness. Összes bejegyzés megjelenítése

szeptember 09, 2013

R2D2 átszerződik a Star Trek-be?


2009-ben, a Star Trek XI. megjelenése után visítva vettük észre, hogy J.J. bizony cameo-szerepet osztott a Star Wars cserfes kis robotjára, R2D2-ra, aki egy másodpercre, szinte észrevehetetlenül megjelenik a filmben.

A nyakamat tettem volna rá, hogy J.J. most is elkövet valami hasonlót, de gőzöm nem volt, hogy az Into Darkness-be vajon kit "ment át" a SW-ból.

Tegnap minden kiderült. R2D2 szerződését meghosszabbították, ismét ő kapott cameo-szerepet a Star Trek-ben :-D
1:15:19-nél látható őkelme, amikor a Vengeance elkezdi lőni az Enterprise-t (leellenőriztem a DVD-n, valóban R2D2 az). Most is csak egy pillanatra látható, aki üdvözölni akarja, nagyon, de nagyon lassítsa le a lejátszást.

Ismét egy remek ötlet, J.J.! Reméljük, a SW VII-ben pedig ST-szereplővel találkozhatunk majd :-P :-D

június 01, 2013

A viták margójára


Az Into Darkness bemutatója óta sok kommentet, cikket olvastam az új filmről. Ahogy várható volt, ez a film is megosztotta a rajongók táborát. Vannak, akik lelkesednek, vannak, akik egy mozdulattal elutasítják úgy, ahogy van, hiszen nem Roddenberry-féle Star Trek. Vannak, akik azt mondják, hogy jó film, persze, de hát a klingonok... meg Spock... meg Kirk... meg Khan... és miért így döntött...?... és fölösleges volt ez a jelenet... ez az új idővonal rettenetes..., csillog az Enterprise hídja... és miért... és miért... és miért nem...? stb., stb.

Szeretnék mindenkit emlékeztetni arra, hogy a TNG óta nem született Roddenberry-féle Star Trek, ugyanis nem születhetett. Az alapkoncepciót, az eszmeiséget viszont a DS9, a VOY és még az ENT is a maga módján továbbvitte, a rajongók pedig többségükben elfogadták ezeket a sorozatokat. Voltak viták, a ST-rajongóktól megszokott fanyalgások, hibakeresgélések, de végül az 5 sorozat java részüknek elfogadható lett, csak idő kellett hozzá. A mozifilmekkel ugyanez volt annak idején a helyzet.

Mindig az jut eszembe, amikor azt olvasom, hogy az új Star Trek nem is Star Trek, hogy vajon miért nem? Az Eredeti sorozat eszmeisége, ami aztán a többi négy szériát is végigkísérte, megvan benne.
Attól Star Trek a Star Trek, hogy Mr. Roddenberry írta és forgatta le őket? A legkonzervatívabb fanok kivételével erre mindenki nemet mond, hiszen akkor mi van a DS9-nal és az utána jövő sorozatokkal? Azok sem Star Trek-sorozatok?

Meg az is eszembe jut ilyenkor, hogy az emberek mennyire ellene vannak minden változásnak. Minden maradjon a régiben, ne haladjon, inkább topogjon egy helyben. Az igaz, hogy ebből nem lesz fejlődés és még véletlenül sem fogunk ezzel a mentalitással a 23. századra eljutni oda, ahová ember még nem merészkedett, de legalább megmaradunk konzervatívnak, megújulni képtelennek, földhöz ragadtnak.
Vajon a Star Trek nyitottsága, elfogadókészsége, rugalmassága, amely minden sorozatban nagy szerepet kap és amit a Trek egyik legfőbb erényeként emlegetnek a fanok, miért hiányzik épp a Trek rajongóiból? Ja, persze, tudom, Spock már évekkel ezelőtt megmondta: az ember nem logikus lény :-)

Részemről nem tartom tragikusnak, hogy J.J. átvezetett minket egy új idővonalba. A régi idővonal már túl kidolgozott, kis teret enged a filmalkotóknak, kis téren pedig nem jehet jól mozogni, jó filmet csinálni.
Több évtizedes pihenés után nyúltak 2009-ben a Star Trek-hez és porolták le, adtak neki új életet úgy, hogy közben a ST lényege nem veszett el. Úgy, hogy nem kell böngészni az idővonalat, hanem szabadon szárnyalhat a fantázia, ahogy a régi sorozatokban is, hiszen azok is úttörők voltak, nem volt kötöttség.

Azt sem tartom tragikusnak, hogy J.J. száműzte az állókamerás felvételeket a Star Trek-ből és elővette a mai kor filmtechnikai eszközeit. Minden kornak megvan a maga technikai felszereltsége, szakmai fogásai, lehetőségei, J.J. ebben a korban él, a 21. század elején forgatja a filmeket. A TNG-ben is újítottak, nem ragaszkodtak 7 évadon keresztül a TOS technikájához, vajon ezt miért nem rója fel senki a TNG-nek? Vagy a többi sorozatnak?
Ha annyira rossz döntést hozott ezzel J.J., akkor az azt jelenti, hogy Star Trek-et még mindig csak a '60-as évek technikájával lehet készíteni - nagyon kíváncsi lennék, ha megmaradnak a mindenkori készítők azon a szinten, vajon megért volna-e ez a franchise ennyi filmet, szériát, most már közel 50 évet és lenne-e ekkora rajongótábora? Nem. Akkor a TOS után meghalt és feledésbe merült volna.

Persze, lehet szőrszálhasogatni és elveszni a részletekben, hogy ezektől ne lássa a lényeget az ember: a Star Trek él, nemcsak a fanok, hanem a - még - kívülállók is beszélnek róla, érdeklődnek iránta, lelkesednek érte, és egyre többen keresgélik a régi ST-sorozatokat, filmeket, nő a rajongótábor.
Egy halott világ, amely hosszú időn át csak a mi emlékeinkben és a DVD-ken élt, most újra lüktet, beszédtémát ad rajongónak és nem rajongónak. Hát nem ez a lényeg?
Gyerekek, a Star Trek él! Ugyanúgy él, ahogy élt a TOS, TNG, DS9, VOY és ENT, valamint a régi mozifilmek idején. Azokat is széjjelkritizálták a vérrajongók, de mégis itt vannak. Hát most itt van ez is, az új idővonalas, J.J-féle Trek.

Számomra két dolog fontos a Star Trek-ben: 1. az eszmeisége - amíg az megmarad, ötleteljenek csak az alkotók, legalább még színesebbé teszik ezt az univerzumot -, és hogy 2. éljen a Star Trek. És most él, beszélnek róla, vitatkoznak róla, fanyalognak, lelkesednek ugyanúgy, mint pár évtizeddel ezelőtt az akkori filmek, sorozatok kapcsán.

A XI. után azt mondtam, megvárom az állásfoglalásommal a második filmet, addig nem döntöm el, egyértelműen melléállok-e a J.J-féle Star Trek-nek. A STID megérkezett, négyszer láttam eddig, de nem utoljára. És eldőlt bennem a kérdés: J.J. Star Trek-et forgat, életet lehelt a már halott univerzumunkba, a színészek újra életre keltették a már porosodó karaktereket, és a világ ismét, Amerikától a Fülöp-szigetekig, minden nyelven a Star Trek-ről beszél. Nem ezt akartuk? Én igen.
Ráadásul ez a nagyszájú J.J., aki fennen hirdeti, hogy nem a rajongóknak, hanem mindenkinek forgatja a ST-filmjeit, annyira odafigyel a részletekre, annyira megadja a tiszteletet az elődöknek, és annyira igyekszik a minden miatt fanyalgó rajongók kedvében járni, hogy ez mindenképpen elismerésre érdemes.

Szeretem a Star Trek-et. Szeretem, amikor közszájon forog, amikor rajongót és nem rajongót arra késztet, hogy megkommenteljen egy cikket, vagy vitába szálljon egy másik emberrel.
Jobban szeretem a Star Trek-et élve, mint holtan, és J.J. ezt adta most nekünk. Talán nem tökéletesen, de minden filmben és sorozatban előfordultak hibák, a régiekben is voltak, gondoljunk csak pl. a szerencsétlen sorsú, nagyot bukott Nemesis-re.

Részemről elfogadom J.J. filmjeit Star Trek-nek, ahogy elfogadta Majel Barrett-Roddenberry és Leonard Nimoy is olyannyira, hogy szerepeltek is benne.
Példát veszek Mr. Roddenberry-ről, aki annak idején a TOS-ban a toleranciát, elfogadást és rugalmasságot hirdette. Igyekszem ennek szellemében létezni, és nem akadálya, hanem segítője - és ezzel részese is - lenni a fejlődésnek, a továbbélésnek. Ahogy a Star Trek-hez és annak egy rajongójához illik :-)

És hogy vajon mit szólna maga Gene Roddenberry, ha látná ezeket a filmeket? Szerintem örömmel üdvözölné őket, hiszen ezek a filmek nem tesznek mást, mint egy másik, a Star Trek-ből kimaradt generációval ismertetik meg a Mr. Roddenberry által megalkotott világot és annak szereplőit. Szerintem ő haladna a korral és elfogadná az újat. Ha nem így gondolkodott volna, a Star Trek-et sem tudta volna kitalálni, megalkotni és sikerre vinni :-)



május 31, 2013

A rendező rendez


Néhány kép a forgatásról:



















Trónbitorló...





























































A végére ezt is megtanulta :-))

május 25, 2013

Új képek


Tegnap kalandoztam egy kicsit az interneten és összeszedtem néhány új képet az új filmből (kattra kis képből nagy lesz):


Futás!







A Nibiru bolygó







Támadás a Csillagflotta-parancsnokság ellen







Nem, nem tengeralattjáró. Űrhajó!











Mondom én, hogy űrhajó!







USS Enterprise NCC-1701








USS Vengeance








A Vengeance zuhanása







London a 23. század közepén








Klingonveszély








Ugorjak? Ne ugorjak?








"I have been, and always shall be your friend."









Bajban az Enterprise












Az Enterprise (balra) és a Vengeance










Kirk (jobbra) és Scotty érdekesen közlekednek az Enterprise-on...










Scotty és apró társa kocsmáznak











Most így, nagy hirtelen ennyi :-)

május 18, 2013

Star Trek: Into Darkness


Eljött hát az a nap is, amikor nem kell tovább csöndben maradni, lehet beszélni az új filmről.
Hol is kezdjem?

Talán az előző filmnél. Akkor azt írtam, hogy véget ért a Star Trek, az a Roddenberry-féle világ, amit megszoktunk és megszerettünk, és elkezdődött valami más. Hiszen a régi idővonalat J.J. teljesen elhagyta, újat kezdett, ugyanazok a hősök másféle kalandokat élnek át. A Vulkán bolygó megsemmisült, alig maradt élő vulkáni hírmondónak. Nagyon más világ kezdett akkor kibontakozni lelki szemeim előtt, amit azért el tudtam fogadni, hiszen ez az új Star Trek a régit is élteti, annak is szerzett új rajongókat.

Most is azt kell mondanom, hogy ez a Star Trek-világ más, mint a Gene Roddenberry által megalkotott, de annyira mégsem különbözik. Az Into Darkness ragaszkodik nemcsak a Roddenberry-éra szellemiségéhez, hanem még a TOS, illetve a régi filmek szövegeihez is. Nem tűnt el teljesen a klasszikus Star Trek, tovább él az újban - és ez nagyon jó érzés...

Most sem fogok szigorú értelemben vett filmkritikát írni, ugyanis nem tudok - és nem is akarok elemezgetni, analizálni, ezt meghagyom az idővonal és a hajószerkezetek éber őreinek, no meg azoknak, akik képesek objektíven nézni a Star Trek-et. A saját élményeimet tudom elmondani a filmmel kapcsolatban.

Az Into Darkness valódi és hatalmas Star Trek film lett, lenyűgöző, fejbekólintó, igazi kis mestermunka mind a színészek, mind a rendező, mind a forgatókönyv írói részéről.
Maga a sztori a régi rajongóknak nem ismeretlen, a Khan-féle kalandok bukkannak újra fel, csak más variációban. Nem koppintás, nagyon, nagyon új, mégis őrzi azokat az elemeket, amiktől Star Trek lesz egy Star Trek-film és Khan-film lesz egy Khan-film.

A leglenyűgözőbbek számomra az egészben a színészek. Megváltoztak. Remek filmet csináltak négy éve,
most viszont, úgy érzem, nemcsak a színészi kvalitásaikat mutatták meg, hanem bizony beletették a szívüket is a játékba. Mindannyian felnőttek végre a karakterükhöz és a legjobbat hozta ki mindegyikük a sajátjából, amit csak tudott. És ez nem kevés. Az egész film lélegzik, él, és ez a színészeknek köszönhető.

Persze, tele van látványos akciójelenettel, verekednek, lőnek, robban időnként ez-az, természetesen az Enterprise-t ismét leamortizálják a film végére, viszont ez a film már nem annyira pörgős, mint az előző, hosszabb beszélgetős, vagy épp néma jelenetek vannak benne, amikben a srácok ki tudták hozni magukból mindazt, ami bennük van.

Együtt futunk Csekovval, aki ebben a filmben a gépházba szorul, mert Scotty megharagszik Kirk-re és lelép az Enterprise-ról indulás előtt, ezért a kis orosz számára teljesen új területen kénytelen dolgozni (plusz még Kirk is szórakoztatja néhány lehetetlennek tűnő paranccsal), de végül megoldja a feladatát.

De együtt futunk Scotty-val is, akinek csak pár perce van arra, hogy egy idegen hajón megtalálja a módot arra, hogy Kirk-öt és Khan-t, akik speciális űrruhában az űrben vágtáznak, beengedje úgy, hogy közben még le is bukik, egy őr az utolsó percben rátalál.
(Mert Scotty sem tűnik el, hiába az összeveszés Kirk-kel; a hűség, a barátság és az Enterprise szeretete ott lobog benne egész idő alatt. És milyen szerencse, hogy ez így van, hiszen Scotty az, aki megnevettet minket a szavaival, vagy sokszor csak egy-egy arckifejezésével. Ő az új Star Trek komikusa, egyáltalán nem hasonlít a régi Scotty-ra, mégis elbűvölő, és igazi, zseniális főgépész.)

Együtt sírunk Kirk-kel Pike admirális halálakor és Spock-kal Kirk halálakor. És talán tribblicsipogásnak még sosem örültünk annyira, mint ebben a filmben, hiszen most azt jelzi a korábban halott, de újraéledő tribbli, hogy Kirk-nek van még esélye az életre.
És még sorolhatnám hosszan...

Egy nagyon kedves ismerőst is láthatunk egy jelenetben. Spock jelenik meg az Enterprise képernyőjén és köszönti fiatalabb önmagát, segíteni akar.
Nem tudom, pontosan mikor forgatták a filmet, talán 2 évvel ezelőtt... Mr. Nimoy akkor 80 éves volt. És beöltözködött egy jelenet erejéig újra Spocknak, felöltötte a hegyes fülecskéket, és ha csak egy rövid jelenet erejéig is, de velünk volt az igazi Spock. Nem hagyott minket sem el, és a fiatal generációnak is segített. Nem volt a történet szempontjából lényegbevágó a vele forgatott jelenet, de nekünk, régi rajongóknak rengeteget jelentett az, hogy ott van, és Spock végre a saját hangján szólal meg és az igazi arcát láthatjuk.

Annyi minden van, amit még el lehetne mondani erről a filmről, de úgy érzem, nem lehet elmondani. Látni kell és átélni az Enterprise legénységével együtt a kalandjaikat.

Amikor először láttam, eltévedtem hazafelé, annyira fejbevágott a film. És, bár volt némi lelki tusakodásom önmagammal emiatt, de ebből a társaságból bizony beengedtem valakit a szívembe, a Star Trek-színészeknek fenntartott helyre: Simon Pegg-et, az új Scotty-t. Nem tudom, lesz-e még valaki, akit majd beengedek ide, vagy ő az utolsó, de ő most nagyon bejátszotta magát ebbe az illusztris társaságba az új Scotty-val - és azzal, ahogy az első napokban - és azóta is - a Trek-rajongókkal kommunikál, gyakorlatilag egyedüliként az új Star Trek színészei közül. Le a kalappal a srác előtt színészként és emberként egyaránt.

május 17, 2013

Mindjárt, mindjárt...


Tudom, most nagyon sokan izgatottan készülődnek az Into Darkness premierjére, esetleg már ott is ülnek a moziban.
Én meg - miután háromszor láttam már - szétpukkadok, mert tartani kell a pici számat.

Mivel nem akarok spoilerezni, de valamit mégiscsak kell nekem is csinálnom, idevarázsolom a film zenéjének egy darabkáját, a főtémát:

május 15, 2013

Türelem...


Nem merek írni, mert biztosan kibuknának belőlem az új filmmel kapcsolatos gondolataim, azt meg nem akarom. Nem is érdemes lelőni a poént, ezt a filmet egyszerűen látni kell!

De már nincs sok hátra, vége felé jár a visszaszámlálás... :-)

május 12, 2013

2D vs 3D


2D-ben jobb!

május 09, 2013

Spoiler nélkül


Megnéztem az új Star Trek filmet. Mert J.J-nek megintcsak sikerült Star Trek-et kreálnia. Hatalmas, még mindig a hatása alatt vagyok. Pedig csak 2D-ben láttam. Holnap megnézem a 3D-s variációt is :-)

május 08, 2013

Nagy nap


A nagy nap holnap lesz, amikor megnézem az új Star Trek filmet! 2D-ben, mert vérbeli rajongóként először így nézem meg - a Star Trek ugyanis 2D-s, punktum! :-D Később majd megnézem 3D-ben is, mert kíváncsi vagyok... De először a filmre vagyok kíváncsi, és nem akarom, hogy a mindenféle 3D-s varázslatok eltereljék magáról a filmről a figyelmemet.

Szóval, akkor holnap... A jegyem már itt pihen az asztalon. Nem bíztam semmit a véletlenre, vagy az internetre, elmentem a moziba és megvásároltam.

Ígérem, nem fogok elárulni belőle semmit azoknak, akik majd csak a bemutató környékén látják. Legfeljebb annyit, hogy tetszett, vagy sem :-)

május 06, 2013

Visszatérés


Az enyém is és J.J.-é is a XII-vel. Star Trek: Into Darkness. (Ennek végre már adott címet is.)

Bemutató: május 17.-én, (bár úgy hallottam, a magyar mozik már 16.-tól vetítik), a türelmetleneknek már 9.-én!

Kíváncsi vagyok... Ebben már csak az újak lesznek, vajon hogyan boldogultak az írók és J.J. csak velük?