Az Univerzum legfényesebb csillagának...

Hello, Mr. Nimoy. Vagy mondjam inkább, hogy Mr. Spock?
Igazad van, mindegy.

Csak el szeretném mondani neked, hogy nem hiányzol. Nekem nem. Még...
Tudod, annyira hirtelen rohantál el, még föl sem fogtam, hogy átköltöztél egy másik világba. Számomra még mindig itt vagy velünk.

Tudom, tudom, a logikus az lenne, ha szembenéznék a szomorú valósággal és végre elbúcsúznék tőled. De hát te tudod a legjobban, hogy mi, emberek nem a logikus gondolkodásunkról, pláne tetteinkről vagyunk híresek.
Igen, azt is tudom, hogy így meg valószínűleg a lehető legváratlanabb és legalkalmatlanabb pillanatban fog lelibegni a papírhuszas, és valami istenverte tömegben fog utolérni a hiányod, amikor majd negyvenezer röhögő vadidegen között kezdek el hirtelen görcsösen zokogni, és tök ciki lesz.

Nem baj. Legyen így.
Csak még hadd jásszam egy kicsit, hogy élsz, hogy nincs semmi baj; hadd várjam a twitteren a következő üzenetedet szép türelmesen.

Öt éves korom óta játszom veled startrekesdit, egy csodálatos, bár korántsem hibák nélküli fantáziavilágot, hát mondd, számít még néhány plusz nap, hét, vagy hónap? Játsszunk tovább.

Játsszuk, hogy a tavasz után nyár jön, és, ahogy eddig, most is együtt nézzük - csak te az óceán egyik partján, én a másikon.
Aztán a nyár után játsszunk őszt; te majd verset írsz az élet vagy a szerelem múlásáról, én pedig olvasom a neten.
Játszhatunk később telet is. Amikor kopaszok a fák, nem dalolnak a madarak és az alvó világra a természet, vagy az Isten fehér takarót borít. Érkezik a hanuka és a karácsony ünnepe... És már nem lesz kinek boldog hanukát kívánni és tőled sem érkezik karácsonyi üdvözlet...

Szeretlek.
Jó, hogy volt annyi eszem, hogy ezt írásba adtam neked többször is, remélem, olvastad.
Bevallom, az első alkalommal össze kellett szednem a bátorságomat, hogy leírjam neked - sosem találkoztunk személyesen, ráadásul egy logikus vulkáni vagy... De félig ember is és teljes egészedben Leonard Nimoy. Így azért nem volt olyan nehéz lepötyögni ezt a három szót: I love you.

Hadd játsszak még egy kicsit veled... Még nehéz, még nem bírom el. Nem vagyok készen.

Látod? Potyognak a könnyeim, miközben írom ezt neked...