A 2014-es londoni Comic Con

Ahogy ígértem, íme a beszámoló. A képeket hozzá a facebook-on, vagy pedig ebben az albumban találjátok.

Nagy volt a sürgés-forgás ezen a hétvégén olyannyira, hogy szombaton, mivel picivel később értem a szokásosnál a rendezvényre, be sem jutottam. Illetve bejutottam volna úgy 3 óra várakozás után, de erre nem vállalkoztam, inkább vasárnap jó korán mentem, hogy mindenre és mindenkire jusson idő.

A Star Trek-ből a Jadzia Daxot játszó Terry Farrell és az ENT-ből Dominic Keating (Reed hadnagy) voltak a meghívottak. Akikre még fentem a fogam, azok Star Wars szereplők, nevezetesen Carrie Fisher (Leia), Billy Dee Williams (Lando) és Ian McDiarmid (Palpatine) voltak.

Dominic fotózásáról majdnem lemaradtam, pár perccel a megérkezésem után kezdődött, a jegyeknél pedig hosszú, lassú sorok kígyóztak... így hát bekuncsorogtam magam egy fiatal, angol pár elé, akik szívesen maguk elé engedtek, nehogy lemaradjak valamiről.
Dominic-kal már találkoztam életem legelső con-ján, sőt, ő volt a Star Trek színészei közül az első, akivel összehozott a sors annak  idején. Csakhogy akkor nem készült fotó, úgyhogy most pótoltam.
Dominic, mint mindig, tünemény volt. Amikor odaálltam mellé, jól összekoccant a fejünk, úgyhogy érdekes kép sikeredett kettőnkről, jót nevettünk :-))

Ezután gyorsan beszereztem a többi fotójegyet, aztán indultam Jadziához. Jó sokat kellett várakozni, ugyanis Terry is azok közé tartozik, akik nem rendezik le az embereket egy gyors autogramfirkával, ő is beszélget. De kivártam a soromat, aminek a jutalma az lett, hogy jól "kipletykáltuk" a DS9 szinte teljes legénységét :-))
Terry aranyos, bűbájos, okos és rettentően jó humora van, élvezet vele a beszélgetés.
A fotózáson sem volt más, iszonyú jó hangulatban telt az egész, rengeteget nevettünk.

A Star Trek színészei megintcsak kitettek magukért, öröm volt velük a találkozás :-)

Sajnos most nem lelkes folytatás következik, hanem egy picit lehangoló. Én is lehangolódtam, és mélyen elgondolkodtam néhány dolgon. Először is az események:

Carrie Fisher-ről lecsúsztam, már előző nap elkeltek a fotójegyei. Asztala nem volt, legalábbis én nem találtam, pedig tűvé tettem utána többször is azt a szekciót. Így Leia most kimaradt az életemből.

Fotózkodás Lando-val, azaz Billy Dee Williams-szel.
Lando karakterét nagyon kedvelem, tényleg vártam a találkozást vele. Hogy nem az asztalánál kezdtem, annak az volt az oka, hogy hozzá is sorszám kellett, és a fotózás hamarabb került sorra, mint én a sorszámommal.
Rengetegen toporogtunk a fotóra várva egymás hegyén-hátán, és hát... csalódás volt :-(
Az, hogy Lando már nem az a fess fiatalember, aki cirka 30 éve volt, hanem egy idős úr, nem gond, hiszen ők is emberek, idősödnek. Viszont az, hogy a fotózás abból állt, hogy felrakott egy műmosolyt és folyamatosan nézett a kamerába nem törődve azokkal, akik mellé álltak (magyarul: ránk sem nézett. Senkire!), az kicsit érdekes volt a számomra és bevallom, egyáltalán nem dobott fel.
Ezek után már vissza sem mentem az asztalához, minek? Ha egy pillantásra sem méltatja azokat, akik őt kedvelik, akkor fölösleges erőltetni bármit is. Képet találok róla eleget a neten, ha éppen nézegetni akarom.

A Császár már kedvesebb volt, pedig ő egészen a nap végén fotózkodott, meglehetősen fáradtan. Ian McDiarmid itt nemcsak a Star Wars-ból ismert, hanem, mint skót színész, egész Britannia-szerte népszerű elsősorban színházi alakításai miatt.
Kedves öregúr, bár ő sem túl közvetlen. Ezzel együtt a fotózáson hozzá érkezőkkel kezet fogott, barátságosan mosolygott rájuk, utána pedig megköszönte. Egészében véve jó benyomást tett rám, megkedveltem őt annyira, amennyire ilyen kevés idő alatt lehet.

Mindezen Star Wars-os élmények után pedig megfogadtam, hogy a jövőben fotózkodni kizárólag a Star Trek színészeivel fogok, ők soha nem okoznak csalódást, az ő fotózásaik hangulata nem rideg és személytelen, mint mondjuk Lando-é.

Hazafelé jövet pedig mélyen elgondolkodtam...

A Star Trek és a Star Wars indulása között cirka 15 év van, tehát a Wars-rajongók is összerázódhattak már ennyi idő alatt egymással is és a színészekkel is. Mégsincs meg az a családias, közvetlen hangulat, ami közöttünk, Star Trek-esek között.
Amikor Dominic-hoz és Terry-hez álltunk sorba, végigbeszélgettük az időt, pedig vadidegenek voltunk egymás számára a többi sorban állóval. Ez mégsem zavart minket abban, hogy a várakozást vidám cseverészéssel töltsük és még ez az egyébként nem rövid idő is kellemesen teljen el. (Itt említeném meg, hogy nem egy Star Wars-os cosplayer is várakozott velünk a sorban fénykarddal, voltak birodalmi rohamosztagosok és egyéb SW-jelmezesek is, ők ugyanúgy részt vettek a társalgásban. Szóval ismét megdőlt az a városi legenda, hogy a két sorozat rajongói utálják egymást. Fenét utáljuk, tök jól elvagyunk.)

Amikor a Wars-os színészekre várakoztam, ott nem volt csevegés. Mindenki állt némán, mint a faszent, nem sztoriztak, nem nevettek, nem szóltak egymáshoz a rajongók. Csak lestem, hogy hova keveredtem hirtelen... Aztán eltűnődtem, hogy vajon miért is van ez a nagy különbség a két tábor belső viszonyai között? Az nem magyarázat, hogy a Wars újabb, hiszen az is már 30 éves, bőven lett volna idő összerázódniuk.
Csak arra tudok gondolni, hogy a Star Trek emberközelibb, a mai ember számára jóval követhetőbb értékrenddel szolgál, ez formálta a rajongótáborát és a benne játszó színészeket, ezért lettünk mi egy hatalmas nagy család rajongóstól, színészestől, kutyástól, macskástól.
Persze nem biztos, hogy ez az oka, vagy lehet, hogy nem csak ez. Mindenesetre a két különböző hangulat kontrasztja meglehetősen nagy volt ahhoz, hogy elinduljon tőle az agyam.

Nem, nem bántom a Star Wars-t. Azt szeretem. Csak azt nem értem, hogy ha emberek összetömörülnek mondjuk egy sorozat körül, ami érdekli őket, akkor miért tartanak mégis ekkora távolságot egymással. Hiszen van bennük valami közös, ezért is kedvelik ugyanazt a sorozatot...
Na, mindegy, részemről az elvegyülést a masszív Star Wars-os társaságban befejeztem, sajnos tényleg lehangoló élményeket szereztem a tegnapi napon.

Szerencsére mindig felidézem, hogy a Star Trek-es színészek és fanok milyen barátságosak, közvetlenek voltak most is, így mégsem akkora nagy csalódás ez a con így utólag :-)