"Mi vagyunk a borg"

A borg a Star Trek mumusa. Egyszerre írtózunk tőle és csodáljuk, de az emberek java része mélyen elítéli a módszereiket. Egy titokzatos faj, melynek eredetéről csak annyit tudunk, hogy a Delta kvadráns a szülőhazája. (Bár valószínűleg a szülőhaza elnevezés ebben az esetben kissé sántít...)

Minden borg dolgozó valaha volt humanoid lény és gépek egysége. A dolgozók irányítója egy központi tudat, amit a borg királynő testesít meg. Ő az, aki "rendet teremt a káoszban". Más hierarchia nem is létezik a borg kollektívában, minden dolgozó egyenrangú.

A borg dolgozók nem bírnak önálló személyiséggel, pusztán a közös tudat parancsait hajtják végre. Céljuk a tökéletesség elérése, a módszerük viszont erősen vitatható: asszimiláció. Minden, általuk értékesnek tartott fajt erőszakkal magukba olvasztanak, borggá tesznek, tapasztalataik és tudásuk így a közös borg-tudat részévé válik, fejlesztve azt.

Az első, "nemhivatalos" találkozás ember és borg között a 22. században történt, amikor Archer kapitány és legénysége botlott bele az akkor még jóval fejletlenebb, ám annál ambiciózusabb borg kollektíva egy hajójába.
Hivatalosan a Csillagflotta a 24. században találkozott először a borggal, amikor Picard kapitány hajóját Q felelőtlenségből a Delta kvadránsig repítette, és ott összehozta a "randevút" a kollektívával jóval korábban, mint ahogy annak meg kellett volna történnie. Q ugyan kapott ezért a fejére a Kontiniumtól, de hiába, már késő volt, a borg figyelme az ember és a Föld felé fordult.

Kísérteties, hatalmas kockák és gömbök a borg űrhajók, melyek belseje sejtelmes zöld fényben úszik. A hajók a transztérben közlekednek, ami jóval gyorsabb utazást tesz lehetővé, mint a szubtértechnika. Fenyegetésük, ami mára már szállóigévé vált - "minden ellenállás hasztalan" - gyakran igaznak bizonyul. Egyetlen olyan ellenségre bukkan a borg, akik erősebbek náluk, a 8472-es fajra. Már majdnem pórul is járnak, ám őket a Voyager legénységének segítségével legyőzik és visszakergetik a folyadékűrbe.

Maga a királynő személye is titokzatos, általában viták forrása. Nem tudjuk pontosan, melyik fajhoz tartozik - egyetlenegyszer hangzik csak el a VOY-ban a faj neve, de csak a borg elnevezése. (Nem emlékszem pontosan, a százhatvanvalahányas fajhoz tartozott eredetileg.) Valamikor nagyon-nagyon régen asszimilálta a borg. Többek szerint a faj már a 24. századra kihalt, mások szerint a borg támadás után szétszóródtak a galaxisban.

Az is feltűnő, hogy a borg királynő többször elpusztul a Star Trek-ben, mégis újra és újra visszatér, mintha több élete lenne. Vannak, akik szerint a királynő személye ilyenkor változik, más veszi át a helyét. Magam azoknak a nézetét osztom - és ezzel az is valamennyire magyarázatot kap, hogy az asszimilációja után hogyan kerülhetett a borg élére -, akik úgy tartják, a királynő olyan fajból származik, amelynek egyedei egyszerre több dimenzióban léteztek, és akik képesek voltak dimenzionális utazásra helyettesítve önmaguk fontosabb "példányát", ha az megsemmisül. A királynő megtartva ezt a képességét folyamatosan pótolni tudja magát más és más dimenziókban létező önmagával.

Az, hogy ennyire fejlett tudattal rendelkező lény, magyarázata lehet annak, hogy hogyan kerülhetett egy eredetileg vezető nélkül, közös tudattal rendelkező kollektíva élére, és hogy hogyan képes egyszerre több millió borg dolgozót és borg űrhajót koordinálni.

Az egyes dolgozók azonban nem reménytelen esetek. Leválasztva a kollektíváról és öntudatra ébresztve nagyon kedves borgokat ismerhetünk meg a Star Trek-ben kezdve a TNG Hugh-jától Hetesen és a borg-gyerekeken át Egy-ig (VOY), aki jóval fejlettebb a társainál, miután a Doktor 29. századból hozott mobilkivetítőjét használta teste felépítéséhez. Nemes önfeláldozása annak érdekében, hogy a borg ne szerezhesse meg a beléépült jövőbeli technikát, nagyon megható. Elárulom, az én szívemhez a "megszelidített" borgok közül a legközelebb Egy áll, ahogy a vele készült epizód is a kedvenceim közé tartozik.

Az, hogy a kollektívában élő borg dolgozóknak is léteznek emberi igényei, vágyai, a VOY sorozat Unimatrix Zero című epizódjából derül ki.

A borgot addig kegyetlen sáskafajnak ismerhettük meg, akik nem ismernek sem irgalmat, sem érzelmeket, csak, mint a gépek, mennek a maguk útján megsemmisítve vagy asszimilálva mindenkit és mindent, ami az útjukba kerül. Ez így is van.

Létezik azonban egy virtuális hely, az Unimatrix Zero, ahol a borg dolgozók a regenerációs ciklusuk idején egyénekként létezhetnek és saját, eredeti fajuknak megfelelően viselkedhetnek.

Hetestől megtudjuk, hogy az Unimatrix Zero valószínűleg egy asszimiláció során fellépett véletlen meghibásodás során keletkezett, amely azután továbbterjedt a kollektívában. Az Unimatrix Zero nem mindenki számára elérhető, csak minden milliomodik borg dolgozó képes oda eljutni, és csak a regenerációs ciklusa alatt. Amikor a regeneráció ideje lejár, a borg dolgozó mintha álomból ébredne, ám az álmára soha nem emlékszik; robotként üzemel egészen a következő regenerációs ciklusig.
Az Unimatrix Zero a megnyomorított lelkek végső menedéke, ahol legalább egy kis időre önmaga lehet minden szerencsés borg dolgozó, aki képes oda eljutni.

A VOY-ban azt az időszakot figyelhetjük meg, amikor ez a hely a borg királynő tudomására jut és mindenáron meg akarja semmisíteni. Természetesen Hetes közvetítésével Janeway kapitány közbelép, és bár az Unimatrix Zero-t nem tudja megmenteni, sikerül az odajáró embereket lekapcsolni a kollektív tudatról és egy belső ellenállási mozgalmat elindítani az öntudatra ébredt dolgozókkal, belülről gyengítve ezzel a borg kollektívát.



A Star Trek-ben minden faj megtestesít egy embercsoportot, vagy emberi tulajdonságot. A borgban a magam részéről nem látok mást, mint saját magunkat, a mostani embert. Ha nem figyelünk oda, könnyen megborgulhatunk.