Star Trek Feeling

Az évforduló margójára

2011-09-14T23:18:00.007+01:00

Be kell hogy valljam, nem nagyon szeretem a NASA-t. Most azonban, úgy érzem, tartozunk nekik is egy nagy "köszönöm"-mel. Tehát:

Kedves NASA, köszi szépen, hogy segítettél olyan eszközöket, berendezéseket, technikai megoldásokat találni a Star Trek-be, amelyek a valóságban is megállják a helyüket; olyanokat, amelyek már megvalósultak, illetve a jövőben megvalósíthatóak lesznek! Hála a szakértőid segítségéért, hogy valódi science-fiction-t nézhetünk!

Boldog 45. születésnapot, Star Trek!!!

2011-09-08T11:21:00.006+01:00

Éppen ma 45 évvel ezelőtt, 1966. szeptember 8.-án az amerikai NBC tévéadó egy új sci-fi sorozat első epizódjával jelentkezett. Aznap még senki nem sejtette, hogy a Gene Roddenberry által megálmodott és leforgatott Star Trek sorozat nem csupán "egy sorozat", hanem egy olyan új univerzum kezdete, amely évtizedeken keresztül él és élni is fog.

Álom egy szebb, jobb, minőségibb életről és világról, a világegyetem felfedezéséről, különböző fajokkal való ismeretségről, barátságról, együttműködésről - és persze időnként civakodásokról, harcokról is.

Ez az álom milliókat és milliókat varázsolt el világszerte, újabb és újabb sorozatok és mozifilmek megalkotására sarkallva a filmeseket. Reményt adott, hitet, megnevettetett, megríkatott, tanított, izgatott körömrágásra és nagy vitákra késztetett már több nemzedéket. Ezt az álmot, a Star Trek univerzumot, mi, a rajongói éltettük és éltetjük továbbra is.

Kapitányok, legénységek, hajók, problémák és megoldásaik, humor és látvány jellemzi ezt a fantasztikus világot.

Boldog születésnapot, Star Trek, és még sok-sok születésnapot a jövőben is! Nagyon szeretünk...

Lesz új Star Trek-sorozat?

2011-08-26T12:52:00.010+01:00

Két fontos eseményre is kell mostanában figyenünk nekünk, Star Trek-fanoknak.

Az egyik a készülő új mozifilm, a XII (tudom, mostanában divat újrakezdeni a számozást, de én már csak ilyen konzervatív vagyok :-), a másik pedig az a hír, ami a napokban röppent föl az interneten a tervezett legújabb Star Trek sorozatról, amiről bővebben ebben a cikkben olvashattok.

Emlékszem, 2-3 évvel ezelőtt, amikor még vártuk a XI megjelenését, sokan írták, hogy érdemes lenne elkirándulnunk a 24. századon túlra, ahová a Voyager sorozat időnként elvezetett minket. Nos, az imák, úgy tűnik, meghallgatásra találtak, és ha lesz ember, aki szárnyai alá veszi a dolgok anyagi részét (magyarul: pénzt feccöl bele), akkor olyan új sorozat készülhet, amely a távolabbi jövőbe kalauzol el minket.

Úgy tűnik, a XI jó szolgálatot tett a Star Trek-nek, ráirányította újra a figyelmet. A magam részéről kíváncsian várom a sorozat sorsának alakulását, és ha sikerül leforgatni, akkor magát az új sorozatot is.

Most már teljesen világos lehet mindenki számára, hogy a Star Trek elpusztíthatatlan, megunhatatlan és állandóan újraéled, hát csoda, hogy ennyire szeretjük? A Star Trek örök! :-)

Találkozásom Data-val és Csekovval, avagy az idei London Film & Comic Con

2011-07-14T17:01:00.015+01:00

Ismét jó hosszú poszttal rukkolok elő, az idei Con-t is szépen egyben leírom nektek.

A Star Trek-es vendégek Walter Koenig és Brent Spiner voltak, rajtuk kívül még számtalan ismert és - számomra - kevésbé ismert színészt látott vendégül London.

Izgultam kicsit, hogy vajon Walter Koenig eljön-e, nem voltam biztos benne, hiszen idős is, meg a fia is nemrég halt meg... nem is igazán mertem magam beleélni, hogy a TOS orosz akcentussal beszélő navigátora, aki szerint a világon minden, ami jó, szép és értelme van, orosz találmány, itt lesz. Brent Spiner-ben biztos voltam, őt kifaggattam erről Twitteren, és boldogan vártam.

Itt voltak bizony mindketten, és mondhatom, egyikük elbűvölőbb, mint a másik.

De menjünk szépen sorban, úgy, ahogy a dolgok történtek.

Ja! Mielőtt elfelejtem! A fotók idén ebbe az albumba kerültek, itt tessék őket nézegetni :-)

Első napon úgy terveztem, hogy korán megebédelek, és, mivel az Earls Court Exhibition Center, ahol ez a rendezvény van, metróval csak húsz perc, kényelmesen odaérek dél körül. Természetesen a metró nem járt hétvégén, meg kellett kerülnöm a fél várost busszal, így két órára érkeztem meg, de így sem maradtam le semmiről.

Rengetegen voltak, viszont, ahogy minden évben, a sorban állókat a Star Warriors aranyos tagjai szórakoztatták. Beálltak fotózáshoz, viccelődtek, játszottak, így gyorsan múlt az idő. Néhány perc múlva már én is átvehettem a jegyeimet - az aznapit és a másnapit -, hogy aztán ezzel a lendülettel máris menjek a vasárnapi fotózásokra szóló jegyeket beszerezni.

Eredetileg úgy gondoltam, hogy a jegyek beszerzése után lemosom magamról az út porát, rendbeszedem magam, hogy emberi külsőt öltve járulhassak a Star Trek-színészek elé. Ebből természetesen semmi sem lett. Alig vártam, hogy odaadják a fotójegyeket és már rohantam is hátra felkutatni, vajon hová dugták el idén az én kedvenceimet.

Az is terv volt, hogy Walter Koenig-hez megyek először, de végül megpillantottam Data-t - izé... Brent Spiner-t -, és egyszerűen odaszáguldottam az asztala előtt álló sor végére. Szépen kivártam a soromat, kiválasztottam a fotót és, amikor én kerültem sorra, odajárultam Data színe elé...

Könnyebbség volt, hogy Twitteren már volt valamennyi kapcsolatom vele látatlanban. Egy kicsit már megmutatta ott, hogy milyen ő akkor, amikor nem Data, nem is színész, hanem egyszerűen Brent, az ember. Tudtam, hogy határozott, nagyon normális gondolkodású, jó humorú, toleráns, áldott jó lélek, aki viszont kemény is tud lenni, ha kell. Teljesen új és érdekes helyzet volt olyasvalakire várakozni, akivel már életemben váltottam néhány mondatot, csak nem személyesen, és aki ráadásul a kedvenc karakteremet alakította a Star Trek TNG-ben.

A sorban ácsorogva azt is észrevettem, hogy nagyon aranyosan bánik azokkal, akik odamennek hozzá, kedves, beszélget, nevet, laza, olyan igazi "brentspiner". A haja már teljesen fehér, a kezén nagyon látszik, hogy már nem húsz éves, de tele van energiával, fürge és fáradhatatlanul foglalkozott - és tényleg foglalkozott! - minden egyes emberrel, aki odament hozzá.

Miután jól megfigyeltem, én is sorra kerültem a kezemben egy csomagot szorongatva, amiben valami jó minőségű spanyol bor lapult (nem én választottam, hanem hozzáértő, és azért spanyolt, mert magyart nem találtunk). Eszembe sem jutott őt "miszterezni", főleg azután, hogy a Twitteren mindig Brent-nek szólítom... a neki járó köszönés egy széles mosoly kíséretében előadott "Hi Brent!" volt.

Azonnal vette a lapot, nevetett, visszaköszönt, közben odaadtam neki a fotót, hogy írja alá. De nem foglalkozott vele, mert nem hagytam, először megajándékoztam őt az üveg borocskával. Örült neki, azonnal meg is nézte, hogy milyen nedűvel láttam el, és felolvastatta velem a bor címkéjét, mert a szemüvege nem volt nála... :-) Szegény, elkezdett volna velem társalogni a borokról, de mondtam, hogy sajnos ez nem fog menni, mert bár boros országból származom, én bizony nem iszom... Viszont a Twitter már közös témának bizonyult, és amint meghallotta, hogy én is azok közé tartozom, akik nemcsak olvassák a posztjait, hanem tartják is vele ott a kapcsolatot, pótlólag hozzáírt még pár szót az addigra elkészült dedikáláshoz. Éljen a Twitter!

Egészen természetesen lehet Brent-tel viselkedni, nem teszi elfogódottá az embert az, hogy ott áll a nagy Data hideg kék szemeivel szemben, mert nem úgy viselkedik, hogy elfogódott legyen az ember. Valójában haverkodó pasi, azzal együtt, hogy azért lehet érezni, hogy vannak határok, amiket nem célszerű túllépni. Ha viszont ezeket a határokat megtartja az ember, akkor semmi gond, akkor partner ő mindenben, és akkor mindenki Brent-je.

Kényelmesen, nem kapkodva vette sorra az embereket, sőt, amikor én már léptem volna tovább és nyitottam köszönésre a szám, még ő volt az, aki kérdezett, és láttam, hogy komolyan választ vár. Adott magából mindenkinek annyit, hogy meg lehettünk elégedve, miközben nem szórta szét sem magát, sem az erejét, így jutott belőle mindenkinek. Végül azzal váltunk el egymástól, hogy másnap, a fotózáson újra találkozunk.

(Szombat éjjel, amikor már itthon ültem a gép mellett, felrakott egy posztot a Twitterre, csak annyit, hogy London nagyszerű város. Még arra is volt energiája, hogy posztoljon egyet az eléggé fárasztó napja után. Jól esett, amit írt, örültem, hogy jól érzi itt magát, gyorsan válaszoltam is neki.)

Brent után pedig megkerestem Walter Koenig-et. Nem volt nehéz megtalálni, hatalmas Csekov-fotó hirdette az asztala fölött, hogy a TOS orosz navigátora ott tartózkodik.

Ezt most nehéz lesz elmondani anélkül, hogy ne tartsatok nagyképűnek... meg úgy egyáltalán nehéz lesz elmondani... de azért megpróbálom.

Vannak a világon olyan emberek, nem sokan, akik kiváltják másokból a szeretetet. Amikor rájuk nézel, azt érzed, hogy telistele vagy szeretettel, amit át akarsz adni másoknak. Neki és mindenkinek, aki körülötted van, válogatás nélkül. Walter Koenig ilyen ember.
Kiváltja a szeretetet, de adja is és el is fogadja. Ő még az a generáció, aki hiszi, hogy nem rajongói vannak, hanem olyan emberek, akik őt őszintén szeretik, és ő is szereti őket. Aki nem veszi természetesnek - még 74 évesen sem -, hogy körbeveszik őt idegenek és sorbanállnak hozzá egy aláírásért, hanem ugyanolyan hálás érte, amilyen hálásak mi voltunk neki azért, hogy a világ túlsó feléből eljött hozzánk és megtisztelt minket azzal, hogy velünk töltött egy egész hétvégét.

Nekem személy szerint - és itt jön a kényes rész, de tényleg nem nagyképűsködés, komolyan -, valami egészen különleges kapcsolatom lett vele ezen a hétvégén. Éppen azért, mert olyan ember, amilyen.

Amikor szombaton a fotót szorongatva vártam a soromra, oda-odakukkantottam rá. Egy nagyon picike, fekete pulóveres, baseball-sapkás idős urat láttam, aki olyan nagypapás volt és szomorkás, mégis szívesen váltott egy-egy szót azokkal, akiknek volt számára mondanivalójuk.

A sorban állva nem Csekovot láttam és nem Walter Koenig-et, a színészt, hanem egy apát, akinek másfél évvel ezelőtt öngyilkos lett a fia és akiben akkor eltört valami, és, bár már összeszedte valamennyire magát - hiszen ide is eljött -, azért ez a bánat mindig ott lesz most már a szívében. És mégis, mindezek ellenére, vagy talán épp ezért, méltóságot és erőt sugárzott. Ember maradt, talpra állt és teszi tovább a dolgát.

Könnyes szemmel ácsorogtam a sorban, és azon igyekeztem, hogy a könnyek elmúljanak mire odakerülök hozzá. Semmivel sem akartam emlékeztetni a fia halálára, nem akartam, hogy úgy érezze, sajnálom... Szerencsére a várakozás percei alatt össze tudtam magam kapni és már száraz szemmel mentem oda hozzá.

Halk szavú ember, le kellett hajolnom, hogy halljam, mit mond. A nevemet kérdezte, le is betűztette, aztán, amikor ezzel megvolt, rám nézett, hogy jól írta-e. Láttam, hogy Con ide, vagy oda, neki most nem igazán van kedve beszélgetni, úgyhogy nem is erőltettem. Mindenkinek lehetnek rosszabb napjai, lehet fáradt, és úgyis volt még egy nap hátra. Így csak gratuláltam neki a frissen kapott csillagához Hollywood-ban, megköszöntem szépen az autogramot és elköszöntem. Amikor belenéztem a szemébe, nem is tudom... valami olyasmit láttam benne, ami nagyon megfogott, és rámosolyogtam. Ő pedig visszamosolygott, és láttam, hogy nem fordul azonnal az utánam következőhöz, hanem kísér a szemével.

Én nem nagyon ismertem az apukámat, amíg élt sem találkoztunk sokat, és még gyerek voltam, amikor meghalt. Fogalmam sincs, hogy az apját hogyan szereti valaki. Ha jobban ismertem volna és lett volna lehetőségem ezt megtapasztalni, talán azt éreztem volna, amit most ez iránt az aprócska ember iránt kezdtem érezni.

Ez a két találkozás - az egyik így, a másik úgy - megintcsak felkavaró volt, mint tavaly, ki is mentem az épületből rendbe szedni egy kicsit a belső világomat. Amikor ezzel végeztem, úgy éreztem, akár haza is mehetek holnapig, de végül mégis maradtam még egy ideig.

Nem bántam meg, a Star Warriors-os fiúk és lányok idén is remekeltek, aranyosak, játékosak voltak, sokat nevettük, sőt, volt, aki meg is ismert, hogy tavaly is ott voltam. Így már sokkal otthonosabb lett a Con... Aztán sokat nevettünk másokkal is, idegenekkel, akikkel csak úgy elkezdtünk beszélgetni.

Körbejártam az épületet, megnézegettem a standokat, kik mivel érkeztek, elvegyültem a tömegben. Jó éreztem magam, de a lábam mindig vissza-visszavitt a két Star Trek-eshez, és csak néztem és csodáltam őket.

Persze nemcsak ők voltak ott, hanem a nagy nevek közül eljött például Christopher Lambert és Christopher Lloyd is. Egyikük sem fiatal már, viszont azon megdöbbentem, hogy Christopher Lambert mennyire megöregedett. 54 éves, de többnek néz ki - igaz, még így is sármos, jó vágású pali. Vajon mi történt a Hegylakóval...?

Természetesen találkoztam idén is R2-D2-val. Most nem azzal, akivel tavaly, más hozta el a saját R2-ját, egy nagyon kedves angol úr, akivel gyorsan meg is beszéltük, hogy R2 nem "it" vagy "this", hanem "he", hiszen R2 fiú... :-) Le is filmeztem őkelmét, bár ő annyira nem produkálta magát, mint a tavalyi R2, inkább kisállat-simogatóba ment át a szereplése, de öröm volt látni, hogy mennyien megállnak őt fotózni, vagy csak megsimogatni. Nagyon szép és igényes munkát végzett a gazdája, valódi R2-D2-t hozott el a Con-ra.

Némi járkálás és társadalmi élet után elindultam hazafelé, véget ért az első nap.

Másnap reggel iparkodnom kellett, hogy a hétvégére felforgatott közlekedés dacára is pontosan 10:40-re odaérjek a Con-ra, hiszen ekkor kezdődött Mr Koenig-gel a fotózkodás. Ráadásul a jegyem standard jegy volt, ami 11 órától jogosított fel belépésre - nem tudtam, amikor megvásároltam, hogy Mr Koenig húsz perccel korábban fotózkodik -, tehát a "magamat idő előtt berimánkodás" hadműveletére is kellett időt szánnom. (Mondjuk nagyon nem féltem, az angolok az ilyen helyzeteket huszárosan szokták megoldani.)

Takkra értem oda a Centerbe, éppen annyi időm volt csak, hogy először az egyik rendezőnek, azután pedig az egyik ajtónállónak elregéljem, hogy miért is kell nekem húsz perccel korábban bemennem a terembe, mint ahogy a jegyem érvényes... Nem sokat lacáztak, én ugyan felajánlottam, hogy kifizetem ezt a plusz húsz percet, de ekkor úgy néztek rám, mint egy UFO-ra, kezelték a jegyemet és már rohanhattam is a fotózásra. Természetesen fésülködésre, ilyesmire egyetlen percem sem jutott... Beestem a sor végére egy angol házaspár mögé, és, miután kiszúrtam, hogy a hölgyemény a kedves típusba tartozik, gyorsan megkérdeztem tőle, hogy rendben vagyok-e, merthogy rohantam, hála a londoni hétvégi metrólezárásoknak. Megigazgatta a hajam, még egy tükröt is előbányászott a táskája mélyéről, hogy szemléljem meg a fizimiskámat. Mindeközben mögém beállt egy kopasz fiatalember, akiről kiderült, hogy Új-Zélandról jött, és akire ránézve közöltem, hogy legközelebb fiúnak születek, akkor nem lesznek frizuragondjaim... Ezután hármasban folytattuk tovább a társalgást, és izgatottan, jókedvűen araszoltunk egyre előbbre.

Ez a fotózás nem pörgött annyira, mint a tavalyiak, de végülis olyan jó várakozni is, ha az ember tudja, hogy klassz dologra vár, nem? Meg tényleg jókat mulattunk hármasban, egyikünk izgatottabb volt, mint a másik, ezen is sokat nevettünk.

Természesen nem én lettem volna az Andi, ha nem kukkolok bele a fényképezésbe még jóval azelőtt, hogy sorra kerültem volna. Meglepődtem, mert Mr Koenig állt - tavaly Bill Shatner felült egy bárszékre, úgy fotózkodott. Örültem, hogy nem teljesen feketében van, mint előző nap, szürkés pulóver és kék ing van rajta. Azt is megállapítottam, hogy remek hangulatú a fotózás, a fotós vicces, dumás, az emberek persze meg vannak illetődve, Mr Koenig pedig mindenkit átkarol, aki ott áll mellette. Alig vártam, hogy sorra kerüljek, még a jegy is kiesett a nagy izgalomban a kezemből, amikor oda akartam adni az ajtónállónak.

Belépve egy hangos és vidám "Good morning!" jutott Mr Koenig-nek és egy szintén hallható "Hello" a fotósnak, aki szerintem pillanatok alatt levette, hogy velem nem lesz sok gondja. Már pattantam is Mr Koenig mellé, már pózba is álltunk, a fotós meg szólt, hogy igazítsam meg a szemüvegem, mert lecsúszott az orromra. Elkészült a kép, már kezdtem elköszönni Mr Koenig-től, amikor szólt a fotós, hogy maradjak, csinál még egyet. Ennek nagyon megörültem, örömömben át is öleltem Mr Koenig-et, jól odabújtam hozzá - ha már ilyen szerencsésen alakultak a dolgok, éltem a lehetőséggel, főleg hogy Mr Koenig-nek is tetszett, hogy kimutatom a szeretetem -, a fotós meg viccelődni kezdett, hogy "mmmmm... very close..." Hát persze, hogy very close, de mi meg Mr Koenig-gel úgy elkezdtünk ezen nevetni, hogy a srác alig tudott minket lefotózni. Végül türtőztettük magunkat, úgyhogy sikerült neki, ezt a képet tettem föl az albumba (a másikat is megkaptam). Szépen, udvariasan elköszöntem, Mr Koenig pedig nagyon szépen mosolygott és érdeklődve nézett rám.

Ezután kiszabadultam a dühöngőbe, és, mivel két órám volt a képek megérkezéséig, Brent fotózása meg még egy órával azután kezdődött, elfoglaltam magam - ittam egy tejeskávét. Miközben kortyolgattam, egy skót (jajjaj!) srác beszédbe elegyedett velem. Hamar letisztáztam vele, hogy a skót angol nekem kínai, onnantól szótagolva beszélt hozzám, így szépen meg tudtuk tárgyalni, hogy milyen remek az idei londoni Comic Con :-))

Természetesen most sem maradhadtak el a Star Warriors-os srácok. Vasárnap délután lett egy saját, különbejáratú, magán Boba Fett-em, valamint egy szintén saját Darth Vader-em is. Annyira aranyos volt ez a két fiú és olyan jól játszották a szerepüket, hogy csak na.

Boba Fett egy Jedi lovagnak öltözött hölggyel sétált amikor megállítottam őket egy fotó erejéig. Aztán persze nem álltam meg, hogy meg ne kérdezzem, hogyhogy barátok ők, Boba Fett és egy Jedi. Persze nevetés lett a dolgoból és beszélgetés. Boba németnek gondolt engem, de elárultam neki, hogy csak úgy nézek ki, mint egy német. Boba-t egyébként a Jedi lány fordította nekem angolról angolra, mert ő már hozzászokott a torzítóhoz, amin át a srác beszélt, én meg nem... Később aztán én is megszoktam, mert akárhányszor találkoztunk ezzel a Boba-val, mindig társalgásba keveredtünk egymással. Persze mindig ő szólított meg, mert annyi Boba volt az idén, mint égen a csillag, ha nem szól, rá nem ismertem volna.

Darth Vader-rel is jól összehaverkodtam. Megállítottam lefotózni, utána pedig közöltem vele, hogy kíváncsi vagyok az arcára. Ezen egy jót nevetett, én meg szépen lefilmeztem őt, ahogy kivonul a teremből a kint állókat szórakoztatni.

Tavaly nem volt itt, de idén tiszteletét tette Chewbacca - vagy ha így jobban tetszik, Csubakka - is a Con-on. Egy ewok hölgy társaságában sétafikált őszőrössége, gyorsan lencsevégre kaptuk őket, és, miután folyamatosan bömbölt, gondoltam, ezt is megörökítem... Persze amikor elővettem a kamerát, abbahagyta a bömbölést, úgy kellett megkérnem, hogy szóljon már valamit. Aranyos volt, megtette, bömbölt nekem egy picikét.

Miután ilyen szépen elmúlattuk az időt a Star Warriors-osokkal, bent is körülnéztem, gondoltam, talán készen vannak már a Mr Koenig-féle képek, de hiába mentem a fotós asztalhoz, nem láttam. Így továbbsétáltam és - hogy, hogy nem - megintcsak a két Star Trek-es közelében találtam magam. Nem egymás mellett ültek, volt néhány asztal közöttük, úgyhogy úgy járt a fejem, mint egy teniszmeccsen, hol az egyikükben gyönyörködtem, hol a másikban. Ennek a nagy fejforgatásnak az lett a vége, hogy Mr Koenig-nél éppen elfogytak az emberek, és észrevette, hogy ott ácsorgok. Pillanatok alatt jelbeszédbe keveredtünk egymással - merthogy épeszű emberek nem ordítoznak egymásnak, ha nem muszáj, ugye -, végül odahívott magához beszélgetni, mert az mégiscsak egyszerűbb, mint jelelni...

Nem váltottuk meg a világot, a beszélgetés teljesen hétköznapi témákról zajlott, természetesen azzal kezdve, hogy honnan érkeztem. Valahogy kimaradt a Star Trek a beszélgetésből, viszont elmondtam Mr Koenig-nek, hogy mennyire boldog vagyok, hogy eljött ide, és mennyire örülök neki. Nem szoktam én udvarolni senkinek, most sem tettem, egyszerűen csak kijöttek belőlem ezek a mondatok, és láttam, hogy nagyon jól esnek neki.

A beszélgetésnek az újabb autogramért jelentkezők vetettek véget, de mielőtt még átadtam volna a helyem, Mr Koenig megsúgta, hogy néhányan már megkapták a vele közös fotójukat, nézzem csak meg megint, hátha az enyém is megvan. Megvolt. És miután megint volt egy szabad fél perce, gyorsan meg is mutattam neki a képeket. Teljesen természetes volt, hogy odamegyek hozzá, képeket mutogatok neki... annyira nem játszotta meg magát, annyira nem világhírű színészként ücsörgött az asztalánál, hogy el is felejtettem, hogy az, meg láttam rajta, hogy neki is természetes, hogy odarohangálok hozzá.

Nemsokkal ezután következett a fotózás Brent-tel. Hosszú, kígyózó sorokba rendeződtünk egy energikus, jópofa szervezőlány irányításával és vártuk Brent-et. Aki halálpontosan, mintha Data belső órája volna beleépítve, érkezett meg. Ez a fotózás már pörgött, de egyáltalán nem lehetett azt érezni, hogy bárki is siettetett volna minket. Egyszerűen csak ez a másik fotós nem volt beszélgetős, jobban pörgette az egészet. Brent kedélyes volt, barátságos, de idő nem igazán volt beszélgetni, összeálltak vele a fotó erejéig az emberek, aztán továbbmentek. Azért mi Brent-tel, miután becsörtettem hozzá, megbeszéltük, hogy mindketten remekül érezzük magunkat, és hogy a bor ízlett neki, megkóstolta. Mindezt a fényképezőgép előtt állva, alig mozgó szájjal sutyorogtuk el egymásnak. Itt is két képet készített rólunk a fotós, később tőle is mindkettőt megkaptam.

Idén, úgy tűnik, bekerültem az "egyet fizet, kettőt kap" akciósok közé, mert mindkettőjüktől megkaptam mindkét fotót :-))

Most már csak annyi dolgom volt, hogy Brent képeinek megérkezéséig eltöltsem az időt. Úgy döntöttem, hogy ha már itt van, nem szalasztom el, beneveztem Christopher Lambert-hez is egy autogramra.

Az előző napon, de vasárnap is láttam, hogy bár ki van téve a feje fölött lévő Hegylakó-kép alá, hogy nincs aláíráskor fotózkodás, ennek ellenére ő rendületlenül fotózkodik mindenkivel, aki megkéri rá. Igen ám, de én egyedül mentem idén is a Con-ra, úgyhogy bajban voltam... ki fog engem lefotózni vele? Már kezemben a képpel körülnéztem és a tömegből kiválasztottam egy kedves, fekete hölgyet, aki látszatra nem sietett sehová, őt kértem meg, hogy miután Christopher aláírta a képemet, csináljon rólunk egy fotót.

Christopher is végtelenül aranyos, közvetlen ember, nem kaszabolt le a hegylakó-kardjával, mert a keresztnevén szólítottam, és, miután kiszedte belőlem, hogy eredetileg pesti vagyok, kitárgyaltuk a pesti házvásárlás előnyeit és hátrányait. Szerinte Budapest nagyon szép város, komolyan tervezi, hogy házat vesz ott (merthogy a rémhírekkel ellentétben még nem tette meg). Ezután megkértem, hogy fotózkodjunk le együtt, ebből sem csinált ügyet, szépen felállt és a fotó elkészült. Még meg is nézte az LCD-n, hogy milyen lett a felvétel és rábólintott.

Itt volt az ideje, hogy végre kajáljak valamit, mert ebben a két napban erre fordítottam a legkevesebb időt, és már hallhatóan jelzett a gyomrom... Egy salátával súlyosbítva ültem le az épület elé kajálni, éppen egy kalóz mellé, aki ott sörözött. Miután megtöltöttem a bendőmet és neki is elfogyott a söre, megkértem, hogy álljon a fényképezőgépem elé. Nagyon tetszett a jelmeze, szépen meg volt csinálva, és illett is hozzá.

A színészekkel közös fényképek az idén nagyon nehezen készültek el, rengeteget csináltak, Brent fotóira egy órával többet kellett várni, mint általában szokás, akik pedig Christopher Lloyd-dal fényképezkedtek, azoknak a java része ott a helyszínen meg sem kapta, hanem postán küldték ki nekik. Mi, akik Brent fotóira vártunk, szerencsések voltunk, egy kis külön türelemért cserébe megkaptuk a képeket.

Az utolsó órában már nem nagyon mozdultam el a fotós asztal közeléből, de így is voltak élményeim. Hátulról, ahová a színészek és a Star Warriors-osok jártak pihenni, felfrissülni, egyszercsak előkeveredett egy fej nélküli Boba Fett - pontosabban feje volt, szélesen vigyorgott is vele, csak a sisakját a hóna alatt hozta - és barátságosan rám köszönt... Kapcsoltam, és gyorsan megkérdeztem tőle, hogy ő-e az "én" Boba-m. Nevetett és tájékoztatott, hogy igen, ő az, ő beszélgetett velem több alkalommal is aznap.

Később Brent húzott el mellettem akkora lendülettel, hogy mire föleszméltem, már csak a hátát láttam, meg azt, hogy amikor kászálódott ki az asztalok mögül, Mr Koenig mögött elhaladva kedélyesen a hátára csapott... na nem nagyot, csak olyan barátit. Később, amikor már összeszedte magát és Data asztalánál újra összegyűltek a népek, visszafelé vágtatva azért egy kacsintás és egy "hi!" jutott nekem is.

Eszméletlen, mennyi energia van ebben az emberben, pörgött két napig, pedig vasárnap már láttam rajta, hogy fáradt, karikásak voltak a szemei. Ennek ellenére a viselkedésén semmit sem lehetett észrevenni, jókedvű volt, poénkodott, mindenkire fordított az energiájából és a figyelméből. Hát, ha harminc évvel ezelőtt is ilyen volt, akkor nem csodálom, hogy ő kapta meg Data szerepét...

Nagy nehezen megérkeztek a Spiner-fotók, gyorsan megkerestem az enyémeket és indultam kifelé. Láttam, hogy Mr Koenig már szedi össze a cuccait, készülődik, így nem mentem oda hozzá, csak integettünk egymásnak búcsúzóul.

Fáradtan vonszoltam már magam a kapu felé, amikor egy előttem sétáló langaléta, borostás srác megfordult, és amikor meglátott, elindult felém. Gondoltam, útbaigazítást kér, hiszen jól összekeverték a közlekedést a London Con tiszteletére... de amikor hozzám lépett, azt mondta: "Te voltál kíváncsi Darth Vader arcára". Abban a pillanatban leesett, hogy ő mászkált az "én" Darth Vader-em jelmezében és kifelé menet vele is beszélgettünk pár mondatot.

Ezzel kerek lett a hétvége, mindenkit megismertem, akit meg akartam ismerni, lehulltak a jelmezek, előbukkantak az igazi arcok.

A Star Trek színészei pedig... egyik fantasztikusabb ember, mint a másik. Teljesen más mentalitásúak, de mindketten nagyon-nagyon szerethető emberek. Nagyon boldog vagyok, hogy megismerhettem őket, és azért is, hogy idén éppen ők jöttek el hozzánk - és hogy eljöttek hozzánk.

Kedden írt nekünk Brent a Twitteren, elbúcsúzott Londontól és tőlünk, de megígérte, hogy hamarosan visszatér. Úgy legyen! Azóta, mint hírül adta, szerencsésen hazaérkezett, tegnap este pedig már Sir Patrick Stewart-ot köszöntötte születésnapja alkalmából.

Újabb szenzáció!

2011-06-18T12:19:00.013+01:00

Az idei London Film & Comic Con július 8-10. között tartja nyitva a kapuit.

Két remek Star Trek színész szerepel a meghívottak listáján, az egyikük egy valóságos legenda, a TOS Csekovját alakító Walter Koenig (nagyon örülök neki, ezek szerint összeszedte magát a fia halála után) és, ami számomra még nagyobb boldogság, hiszen Twitter-en időnként váltok vele üzeneteket: a TNG elragadó androidját, Data-t életre keltő Brent Spiner!!!! (Végre személyesen is megismerhetem Brent-et, az interneten keresztül nagyon megkedveltem, értelmes, művelt, kedves, jó humorú ember.)

Rajtuk kívül természetesen most is jönnek mások is, például a Highlander főszereplője, Christopher Lambert, a Back to the Future két nagyszerű főszereplője, Christopher Lloyd és Lea Thompson. Meghívott még a Hellraiser szöges fejű karaktere, Doug Bradley és minden bizonnyal itt lesz a Star Wars-ból többek között Jeremy Bulloch és Temuera Morrison is.

És ez még nem minden... A meghívottak teljes listáját - ami persze még az utolsó pillanatig változhat, de mégis támpont - ide kattintva nézhetitek meg, és ezen az oldalon lehet megtalálni minden információt az idei London Comic Con-ról.

Úgy tűnik, idén is fergeteges buli lesz, gyertek!!! :-))))

Update: Brent-et megkérdeztem Twitter-en, egészen biztos, hogy jön, úgyhogy aki találkozni akar vele, bátran útra kelhet :-)

Spock és Kirk

2011-03-26T19:12:00.004Z

...azaz: Leonard Nimoy és William Shatner. Mindketten ebben a hónapban kereken nyolcvan évesek. Hihetetlen, ugye? Mr Shatner négy nappal ezelőtt, március 22-én érte el a mágikus 80-at, Mr Nimoy pedig éppen ma ünnepli a 80. születésnapját.

Valami nagyon szépet akartam írni ez alkalomból; olyasmit, ami méltó hozzájuk és mindahhoz, amit tettek Star Trek-en belül és azon kívül. De nem tudok. A játékuk, ők maguk, a karakterek, amiket alakítottak sokkal ékesebben beszélnek.

Én csak a meghatottságtól könnyes szemmel, innen is kívánok nekik, a Star Trek legnagyobbjainak még nagyon-nagyon sok boldog születésnapot!

Boldog születésnapot, professzor!

2011-01-08T20:47:00.007Z

Stephen William Hawking professzor Oxfordban született 1942-ben, ezen a napon. A ma létező elméleti fizika egyik legnagyobb alakja, kutatója, publikálója.
Fő kutatási területei a kozmológia és a kvantumgravitáció, de ezek mellett foglalkozott más témákkal is, pl. a fekete lyukakkal. Leghíresebb elmélete talán a húrelmélet, melyben több, mint a most általánosan elfogadott négy dimenzió létét feltételezi.

21 éves volt, amikor diagnosztizálták nála a motoros neuronbetegséget, amely miatt az évek során fokozatosan elveszítette mozgás-, majd beszédképességét. A diagnosztizálás időpontjában mindössze néhány évet jósoltak számára az orvosok - szerencsére jó nagyot tévedtek, Hawking professzor ma ünnepli 69. születésnapját.

Akinek esetleg ismeretlen a professzor úr neve - bár ilyen ember nem sok lehet a világon -, de látta a TNG-t, annak egy kis emlékeztető, hiszen a professzor nemcsak Star Trek rajongó, hanem a "Descent" című epizódban egy cameo-szerepet is játszott saját magát alakítva. Ráadásul ő azon kevés "civilek" egyike, akik beleülhettek az Enterprise kapitányi székébe - a professzor elmondása szerint élete egyik legnagyobb élménye volt.

Nagyon boldog születésnapot, Hawking professzor! Live long and prosper!

Boldog új évet!

2010-12-31T19:42:00.005Z

Kívánok mindnyájatoknak olyan gyönyörű új évet, amilyen gyönyörű hajókkal köszöntelek titeket!

BUÉK! / Happy New Year!

Boldog Karácsonyt! Merry Trekmas!

2010-12-24T11:45:00.006Z

I wish all my friends and visitors a Merry Christmas and a Happy New Year! :-)

Kívánok minden barátomnak és olvasómnak örömteli karácsonyt és boldog új évet! :-)

Karácsonyi ének

2010-12-20T12:56:00.008Z

Közeledik - no nem az Enterprise (sajnos) -, hanem a karácsony, aminek a tiszteletére most elcsentem az SFportal egyik hírét videóstól.

Hogy mi köze van a Star Trek-nek a karácsonyhoz? Rengeteg. Például az, hogy az USA-ban már negyedik éve adják ilyentájt elő a Christmas Carol-t (Karácsonyi éneket) - klingonul. A jelmezek, maszkok a Star Trek-ből jól ismert klingon jelmezek és maszkok, de nemcsak a külsőségek, hanem a nyelv is klingon - klingonul nem tudóknak feliratozzák egy kivetítőn a színpad fölött a darabot.

Shakespeare-t már fordítottak klingonra, ez a szép, karácsonyi darab sem úszhatta meg.

Néha eltűnődöm azon, hogy milyen klassz, amikor egy-egy, a Star Trek-ből ismert eszköz hirtelen bekerül a hétköznapjainkba, vagy amikor kiderül, hogy azok a technikai megoldások, amik benne szerepelnek, tényleg megvalósíthatók - hála a NASA-val való együttműködésnek a forgatókönyvek írásakor -, és itt egy műnyelv is, ami népszerű, egyre fejlődik, és már klasszikus darabokat is le lehet fordítani rá: a klingon. Jó dolog ez a Star Trek, nem igaz? :-)

Kukkantsunk bele egy kicsit a klingon Karácsonyi énekbe:

Jön! Jön! Jön!

2010-11-04T15:35:00.011Z

Jól elakadt a szavam július óta, egy-két szülinapon kívül semmi másra nem futotta. Nálam a Mr. Shatner-rel való találkozás ünneplése még mindig tart, hála annak, hogy a Facebook-on és a Twitteren is a közös képünket raktam föl profilfotónak. Így aztán itt is, ott is jelentkeznek emberek, vadidegenek a világ minden tájáról, és kérdeznek. Én meg mesélek :-)

Viszont lassan ideje lesz ébredezni, hiszen nemsokára egy másik rangos esemény lesz itt, Londonban, a Collectormania, mégpedig november 27-28-án. A con honlapjáról minden kiderül, úgyhogy erről nem is írok. Inkább arról, hogy személyesen is érdekelve vagyok abban, hogy elvágtázzak oda, hiszen az egyik legkedvesebb ST-karakteremet, a ferengi Quark-ot alakító Armin Shimerman érkezik ide, vele lehet majd eltölteni egy kis időt! Ez annál is nagyszerűbb, hiszen ő Star Trek történelmet írt, ő volt a Star Trek-ben a legelső ferengi - a TNG-ben Letek-ként -, akit megpillanthattunk, ST-színészként pedig arról is nevezetes, hogy bár más visszatérő színészek váltogatták a fajokat, ő mindig csak ferengit játszott.

Tehát most a kedvenc sorozatomból a kedvenc karakterem jön ide, ráadásul az egyik kedvenc ST-fajomat képviseli, hát komolyan mondom, ez igazán nagyszerű év! Már előre örülök, meg izgulok, ő is biztosan rendkívül kedves ember, és valószínűleg elnéző az elmebetegekkel (ST-fanok) szemben, tehát szabadon lehet majd rajongani! ;-)

Rajta kívül persze még rengeteg más filmből, sorozatból érkeznek szereplők; legtöbben a Star Wars-ból, hiszen A Birodalom visszavág évfordulója még mindig tart. De jönnek szereplők a Stargate-ből, a Harry Potter-ből, az Aliens-ből, a Doctor Who-ból, és még sorolhatnám, de tényleg egyszerűbb, ha megnézitek a honlapot.

Akinek meg van kedve/ideje/pénze, az most még nyugodtan dönthet úgy, hogy nem éri be az én majdani beszámolómmal, hanem áttranszportál ide és személyesen találkozik a kedvencekkel :-)

És ha már Armin Shimerman-t várom olyan nagyon, akkor kukkantsunk bele egy kicsit Quark kalandjaiba:

Boldog születésnapot!

2010-09-08T18:29:00.006+01:00

Ismét egy születésnap, nem is akármilyen! 44 évvel ezelőtt ezen a napon mutatta be az amerikai NBC tévéadó a TOS első részét megalapozva ezzel azt a kultuszt és rajongást, ami a mai napig övezi ezt a csodálatos világot, és ami népszerűség egyedülálló a tévé- és filmtörténelemben. Kell-e erről bármi többet is mondani? A Star Trek élt, él és amíg egyetlen rajongója is lesz a Földön, élni is fog. Isten éltessen, Star Trek! Q'aplah! És persze: \\//

Ezen a napon...

2010-08-19T19:49:00.001+01:00

...született 1921-ben Gene Roddenberry.

Add nekem a te szemeidet...

2010-07-24T14:13:00.020+01:00

Nem kell megrémülni, nem Ady-versek elemzésébe fogok, csak arra gondoltam, hátha valakit érdekel, hogyan láttam én múlt hétvégén Mr. William Shatner-t.

Nagyjából ennyi idő kellett - egy hét - ahhoz, hogy egyáltalán megpróbáljam szavakba önteni a személyes találkozás élményét, és még most sem vagyok biztos benne, hogy sikerül. Azért megpróbálom...

Talán azért is olyan nehéz beszélni erről, mert nem egy embert láttam magam előtt. Egyszerre láttam a fiatal, vakmerő Jim-et, az Enterprise kapitányát a TOS-ból, aztán Kirk admirálist, aki már idősebben - de annál sármosabban - navigálta hajóját és legénységét időn és téren át a mozifilmekben, láttam a még idősebb William Shatner-t, akit számtalan interjúból ismerek, a világhírű színészt és azt a 79 éves idős bácsit, akinek egyszer szerettem volna a nyakába ugrani megköszönni mindazt a csodás élményt, amit a munkájával nekünk adott és ad, máskor meg legszívesebben eldugtam volna valahová, nehogy elfáradjon, kimerüljön.

A szemében még most is ott csillog Jim huncutsága; jókedélyű, közvetlen, természetes, a rajongóit nagyon szerető embernek láttam. Korához illő bölcsességgel vette tudomásul - és talán picit mulatott is rajta -, hogy vagyunk jónéhányan, akiknek a puszta jelenlététől elakad a lélegzetünk.

Erős; a fényképezkedés és autogram-osztás több órás viszontagságát remekül és rutinosan viselte, határozottan a kezében tartotta az eseményeket, figyelt mindenre, látott mindent, ami körülötte történt - nem vitás, ő volt a főnök! :-)

Mégis átengedte a fanoknak a főnökséget egy-egy percre, szívesen teljesített apró kívánságokat - mint az enyémet is a fotózáson, hogy fogja meg a kezem - ettől pedig még inkább ő maradt a főnök.

Aranyos, öregbácsis lett mostanra a mozgása, a gesztusai, de még mindig ott lobog benne a régi tűz, ezt határozottan érezni. A színpadon a kezét ugyanolyan legényesen vágta zsebre, ahogy régen, és hiába tettek be neki széket, nem ült le, állva beszélte végig a cirka másfél órát föl-alá sétálva a színpadon.

Egy régivágású öregúr, aki még most is, hogy az egész világ ismeri, folyamatosan ad, ad, ad... kedvességet, tiszteletet, szeretetet, színészi alázatot... Talán ezért is olyan népszerű, talán ezért is szeretik/szeretjük annyian, mert hagyja magát szeretni, és mert viszonozza. Egy másik, már letűnt, de sokkal értékesebb kor embere. Istenke tartsa meg őt még nagyon-nagyon sokáig közöttünk erőben és egészségben!

London Film&Comic Con, 2010, avagy: Kirk kapitány Londonban!

2010-07-19T17:16:00.029+01:00

Sokat gondolkodtam, hogyan is meséljem el ezt a fantasztikus két napot... aztán úgy döntöttem, hogy úgy, ahogy volt, legfeljebb kaptok egy maratoni posztot. Azért, hogy mégse legyen annyira hosszú, a fotókat fölraktam ebbe a fotóalbumba.

Előrebocsájtom, hogy természetesen nemcsak a Star Trek lesz a téma, hiszen ez a con mindenféle másról is szól, meg aztán a Star Wars II (vagy V? szóval A Birodalom visszavág) idén ünnepli a 30. életévét, ennélfogva a birodalmi rohamosztagosok nagyon éltek, volt ám hajcihő, meg nevetés! :-D

OK, kezdjük:

1. nap:

Megérkeztem. A pénztárnál az első szavam nem az volt, hogy kérek egy jegyet, hanem hogy Mr. Shatner itt van-e. A jegy csak a második legfontosabb volt.
Mr. Shatner itt volt, természetesen, hiszen megígérte... :-) Mégsem hozzá futottam először, hanem Andrew Robinsonhoz. A választott fotóval a kezemben odanavigáltam hozzá. A belépőm stílusos volt, sikerült a következőt mondanom neki üdvözlésképpen: "Hello, Mr. Gara..." - elharaptam, de persze nevetés lett a vége, és akkor már mindegy volt, korrigálhattam, ahogy akartam, le voltam lepleződve. Beszélgettünk is egy kicsit, Mr. Robinson ugyanis nem tudta hova tenni az akcentusomat, így jól kifaggatott, hogy ki fia-borja vagyok, és fölajánlotta, hogy szólíthatom őt Garaknak, amit köszöntem, de lebeszéltem róla, végül abban maradtunk, hogy ő azért mégiscsak Andrew Robinson :-)

A világ egyik legaranyosabb, legközvetlenebb, legmosolygósabb embere, semmi sztárkodás, csupa természetesség. Még most, jóval idősebben is, mint a DS9 idején, ugyanolyan vakító kék a szeme, a hangja pedig egy cseppet sem öregedett, ugyanazt a Garakot hallottam, akit a filmekben :-) Jó volt egy olyan színésszel beszélgetni, aki nem határolódik el a Star Trek karakterétől, nem hárítja, hanem természetesnek veszi, hogy a nemnormálisok társulatának (értsd: Star Trek fanok) számára bizony ő Garak...

Kézfogással búcsúztunk egymástól a rövid beszélgetés után, szóval kihúzom magam, mert bizony, kezet fogtam Garakkal! :-)

Ezután jött az, amiért elsősorban elbarangoltam az Earl's Court 2-be. Mr. William Shatner asztala előtt hosszú sor kígyózott, de senki nem morgott, mindenki szépen, türelmesen várakozott (én is, csak én türelmetlenül). Bennem közben kisebb vihar keletkezett, hiszen nem máshoz álltam sorba, mint ahhoz az emberhez, aki a nagy James T. Kirk-öt játszotta, akit óvodás koromban láttam először, amikor belezúgtam a Star Trek-be, aki a kedvenc ST-kapitányom, és akiről soha nem hittem, hogy egyszer személyesen is találkozhatok vele.

Futószalagon ment az aláírásosztás, hiszen rengetegen voltunk. Azt hittem, csak annyi lesz, hogy elé teszik a fotót, aláírja, föl sem néz, és mehetek. Az, hogy senki nem érezte futószalagon érkező tárgynak magát, az bizony Mr. Shatner-nek köszönhető. Minden egyes emberre ránézett, rámosolygott megteremtve így a személyre szólás érzetét. Ennél többre nem volt idő, de több száz sorbanálló esetében ez is hatalmas dolog.

Szóval lassan odaérkeztem, úgy álltam előtte, mint a jógyerek apuci előtt, teljesen meg voltam illetődve. Odaadtam a fotót, ő pedig rám is rámmosolygott. Miután aláírta a képet, még figyelmeztetett, hogy fog a tinta, várjak, amíg megszárad. Észrevette a kezemben lévő tokot... jééééé... Igazi Kirk, mindenre figyel :-) Ha nem szól, összemaszatoltam volna az autogramját.

Nem tudtam ám csak úgy kimenni onnan, még csináltam néhány fotót, meg csak álltam, és néztem, ahogy osztogatja az aláírásokat. Közben meg bizony potyogtak a könnyeim... :-) Fantasztikus élmény, amikor egy álom valóra válik, amikor egy ember, aki elérhetetlennek tűnt, egyszercsak ott ücsörög néhány méter távolságban, és hallod a hangját, látod... nem is tudom elmondani. Öt éves korom óta vártam erre a találkozásra. Nem kicsit kábán fordultam ki a boxából, és ki is mentem az épületből egyedül maradni.

Amikor visszatértem a "dühöngőbe" először az Aliens-filmek szörnyetegébe botlottam. Ahogy elmentem mellette, igyekezett nagyon megijeszteni, de csak azt érte el, hogy megsimogattam azt a szörny buksiját, és megkérdeztem, lefotózhatom-e. Szörnyhöz eléggé méltatlanul azonnal és készségesen bólogatott, még pózolt is a fotóhoz, hát nem aranyos? :-)

Az utamat gyalogosan folytattam, pedig a Denevérember éppen itt parkolt le, akár el is köthettem volna a járgányát.

A sétám során természetesen állandóan Jedi-lovagokba, Darth Vader-ekbe, Boba Fettekbe és birodalmi rohamosztagosokba botlottam. Utóbbiak az első találkozásunk alkalmával a frászt hozták rám, ugyanis torzító volt beszerelve abba a bili sisakjukba, teljesen úgy szóltak, mint a filmben :-D Automatikusan fölemeltem a kezem, mire odaszólt az egyikük, hogy "All right, give respect!" Akkorát nevettem, hogy elfelejtettem őket lefotózni, de aztán ezt később bőven pótoltam, sőt, a fekete egyenruhás rohamosztagost - aki nem Darth Vödör volt, csak fekete egyenruhás - időközben még le is fegyvereztem, úgyhogy mégiscsak győzött a jó. Persze azért visszaadtam neki a puskáját, hiszen más is akar játszani :-)

Egy megható találkozásom is volt Star Wars berkeken belül. Eljött hozzánk Mr. Kenny Baker, aki a legelső SW filmben R2-D2-t keltette életre (akkor még nem robot játszotta a kis robotot), a SW III-ban (VI-ban?) pedig egy ewokot játszott.
Kedves, idős bácsi, ma már kerekesszékben ül. Elkísérte a felesége is. Mr. Baker-nek is volt mindig aláírogatni valója, jöttünk hozzá szépen. Merthogy egy Kenny Baker-aláírás és fotó erejéig bizony megcsaltam a Star Trek-et. Ez a találkozás legalább annyira meghatott, mintha egy Star Trek színésszel találkoztam volna.

Aztán persze magával a füttyögő, pimasz, hűséges kis robottal is összefutottam, aki egy remek kis show-t rögtönzött nekünk:

2. nap:

Korábban érkeztem, hogy kapjak még jegyet a közös fotóhoz. Időben érkeztem, délelőtt 11-kor már a zsebemben volt a jegy, a fotózás 2-kor kezdődött. Mivel is üssem el ezt a három órát???

Na, azért nagyon nem unatkoztam, erről persze már megint a birodalmiak gondoskodtak, akik az épület előtt zaklatták a békés polgárokat és lázadókat. A zaklatás eredménye általános röhögés volt, ezután a rohamosztagosok besétáltak az épületbe.

Utánuk osontam és gyanútlanul elkezdtem őket videózni, amikoris utánam eredtek, megfosztottak a személyes tárgyaimtól, és megpróbáltak átállítani a sötét oldalra. Az angolul nem tudók kedvéért: nem hagytam magam!

A nap folyamán még néhány harcban volt részem, kűzdöttem magával a Császárral és Darth Vader-rel is, mindkét ütközetről fotó készült (utóbbi képet a Császár fotózta, sőt, még a kardját is odaadta a harchoz, nagyon aranyos volt a srác :-).

Azon tűnődtem, milyen érdekes a fillmek hatása. Itt, Londonban angol fiúk bújtak birodalmi öltözetekbe, szórakoztatták a jónépet, játszottak és hagyták, hogy játszon velük az ember. Mégis volt bennem egy kis idegesség, amikor játékból elkaptak, meg lépten-nyomon beléjük botlottam... Ez persze nem akadályozott abban, hogy jókat nevessek és jól érezzem magam, sőt, később, a nap végén az egyik rohamosztagos kézcsókkal búcsúzott tőlem - már amennyire az a bili sisak enged ilyesmit - mégis... Egy pszichológus erről többet tudna talán mondani. Ezzel együtt nagyon élvezte mindenki, hogy a rosszfiúkkal játszhat - és ebbe beleértem az Alient és egyéb rosszfiúkat is :-)

Mr. Shatner déli előadását is a Star Wars bázisról hallgattam - épp a nagyszínpad mögött szállásolták el őket, remekül lehetett hallani -, úgyhogy le is lepleződtem, hogy Star Trek fan vagyok. Amint ez kiderült, néhány, éppen ott tartózkodó Darth Vader, a Császár és pár rohamosztagos csőre töltött fénykarddal megindult felém, de sietve tájékoztattam őket, hogy a Star Wars-t is szeretem, szóval kivégzés helyett megintcsak nevetés lett a dologból, és hagytak tovább hallgatózni. (Méghogy utáljuk egymást... ki találta ki ezt a butaságot...????)

Szépen lassan elérkezett a 2 óra, de én már háromnegyed kettőkor odaértem a fotózás helyére. A jegyemen a 397. sorszám szerepelt, és úgy kétszázadiknak álltam be a sorba. Először megpróbálták rajtszám szerint szólítani a versenyzőket, de az egy hatalmas arénán keresztül húzódó, több száz főből álló sor esetében igen nehéz, úgyhogy elfelejtették a sorszámokat, mindenki ment, ahogy állt a sorban. Nem is haladtunk lassan, profi fotós dolgozott, no meg nem is lehetett cseverészni.

A sorban állva azért mi már összebarátkoztunk egymással, beszélgettünk, egy hölgyemény még a hajamat is megigazította (biztos azok a randa birodalmiak kócoltak össze!), aztán lassan látótávolságba kerültem. És bizony azt láttam, hogy mindenki megy, odaáll Mr. Shatner mellé, semmi extra, kattan a gép, aztán az illető szó nélkül távozik. Ej, mondom, ez nem lesz így jó...

Aztán eljött az én időm, becsörtettem, köszöntem, és megkértem Mr. Shatner-t, hogy fogja meg a kezemet. Mosolygott, és nyújtotta a kezét, így is lettünk lefotózva. Távozáskor meg megint köszöntem, mert nekem, kérem, volt gyerekszobám, úgyhogy egy extra integetést és mosolyt is kaptam az én drága kapitányomtól :-)

Most már csak két órát kellett várni, hogy elkészüljenek a képek, persze megintcsak a Star Wars csapattal ütöttem el az időt. Egész nap csinálták a fesztivált, annyian voltak, mint a sáskák, egyszerűen nem lehetett unatkozni!
Alien barátunkkal is összehozott megint a sors, ráadásul egy amatőr fotós mindenáron meg akarta örökíteni, hogy szörny barátunk megszelidült, úgyhogy mellé terelt és lefotózott minket összebújt állapotban. Már éppen kezdtem magam biztonságban érezni, erre szörnyike fújt egy olyat, mint a filmben, majd seggre ültem ijedtemben! de azért én is visszafújtam, ne higyje azt, hogy majd ő itt mindenkit megrémít :-D (Sajnos a közös fotónkat készítő figura eltűnt közben, nem tudtam megkérni, hogy lője át nekem a képet.)

Végül megérkezett az első adag Shatner-fotó. Persze nem volt közte az enyém, úgyhogy várakozó álláspontra helyezkedtem, aztán a második adagban megtaláltam az enyémet és boldogan tuszkoltam bele a tokjába.

Ezután már nem volt más dolgom, mint meghallgatni a Star Wars színészeit, akik zárásig beszélgettek a nagyérdeművel. Ha nem is utolsóként, de az utolsók között távoztam.

Összegezve, ez a két nap mindenkinek, aki ott volt, és élményeket akart kapni, megadott mindent, ami csak lehetséges volt. Szórakozást, beszélgetést, érzéseket, tiszteletet, játékot, nevetést, beteljesült álmokat. A Star Wars-os fiúk előtt meg le a kalappal, két napon át aranyosan szórakoztatták a jelenlévőket, igazán szépen ünnepelték meg A Birodalom visszavág-ot.

Számomra persze a legnagyobb élmény mégiscsak a Star Trek-színészekkel, főleg Bill Shatner-rel való találkozás marad, de ez így jó, hiszen nagyon jól megférünk mi egymással, különböző filmekért rajongók :-)

Happy Birthday, Sir!

2010-07-13T19:33:00.004+01:00

Ma ünnepli kerek 70. születésnapját Sir Patrick Stewart, azaz a mi "nyelvünkön" Picard kapitány.

Isten éltesse a művész urat még sokáig erőben és egészségben!

Letörve

2010-07-10T11:38:00.004+01:00

Éppen nekiveselkedtem, hogy, miután megint végignéztem, írjak a TNG-ről, amikor megláttam az egy hét múlva megrendezendő London Film and Comic Con legfrissebb vendéglistáját, amin - a korábbiaktól eltérően - Jonathan Frakes nem szerepel. Úgy tűnik, csak a TOS-osokban és a DS9-osokban lehet bízni, ugyanis Bill Shatner és Andrew Robinson még mindig ott mosolyog a listán.

Tehát aki Jonathan Frakes-ről várt beszámolót, annak az igényeit sajnos nem tudom kielégíteni.

Én pedig csak azért sem írok most a TNG-ről, ez az én privát bosszúm. Pedig szépet írtam volna... még Riker-ről is.

Happy Independence Day!

2010-07-04T14:33:00.007+01:00

Happy Birthday to home of Star Trek!

Happy 4th of July to all American visitors of my blog, to the American heroes who're in space now, and to all American people!

Hang az űrből

2010-06-21T09:47:00.006+01:00

Egy rövid videót hoztam, amin a Szaturnusz Enceladus holdjáról készített fantáziarajzok láthatók. Gyönyörű képek, szép zene, csodás videó, de amiért idehoztam, a narrátor személye. Szerintem hamar rájöttök, ki az, nekem az első szó legelső szótagja elég volt hozzá. Star Trek-et angolul nézők előnyben! :-)

szólj hozzá: Az Enceladus gejzírjei

Hát, ez kész! :-D

2010-06-15T00:24:00.017+01:00

Erre a képre úgy bukkantam rá, hogy követem LeVar Burton-t (alias Geordi La Forge) a Twitteren. Az ő fotói között található, most linkelte be. Megnéztem, és azóta hangosan, visítva röhögök, még meg is kommenteltem. A címe: Official Buckingham Palace Photo: Patrick Stewart gets Knighted! (azaz: Hivatalos királyi fotó: Patrick Stewart lovaggá ütése).

Ne kérdezzétek, hogyan készült, ki követte el és hogy LeVar-nak, azon felül, hogy föltette, van-e szerepe benne, mert nem tudom, de jól tette!

Íme, a nevezetes esemény a 'la LeVar:

Aki pedig szeretne több LeVar-féle fotót látni, itt nézelődhet: http://www.mobypicture.com/user/levarburton/

Update: Mielőtt valaki készpénznek venné, hogy Őfelsége hajlandó az egyik legkomolyabb eseményen bohóckodni (mostanában olvastam ilyen butuska kérdéseket itt-ott), itt az eredeti fotó, amit átdolgoztak (kattra megnő):

Tudtad...

2010-06-11T12:57:00.009+01:00

…hogy a Deep Space Nine Promenádja volt a valaha épített legnagyobb díszlet Hollywood-ban?

…hogy Jean-Luc Picard az egyetlen kapitány a Star Trek-ben, aki két hajót, ráadásul két különböző osztályú Enterprise-t (Galaxy és Soverein) parancsnokolt?

…hogy Wesley Crusher 15 évesen lépett szolgálatba az Enterprise-D-n?

…hogy Michael Dorn a Star Trek egyik legrendszeresebb szereplője; öt mozifilmben és két sorozat összesen tizenegy évadában szerepelt?

…hogy Jim Kirk volt az első a Csillagflotta Akadémián, aki sikeresen megoldotta a megoldhatatlan Kobayashi Maru tesztet?

…hogy a Tholiánok (nem-humanoid faj a TOS-ban) 200 Celsius fölötti hőmérsékleten élnek?

…hogy LeVar Burton mind a négy modern ST sorozatban rendezett epizódokat?

…hogy a Bajor-nak öt holdja van, például a Derna és Jerrado?

…hogy Marina Sirtis és Denise Crosby szerepet cseréltek a TNG-ben? Marina eredetileg Macha Hernandez biztonsági tisztet játszotta volna, Denise Crosby pedig Deanna Troi karakterét. Később Gene Roddenberry úgy döntött, hogy Marina játssza Troi-t, a biztonsági tisztet pedig – Denise szőkesége miatt – átkeresztelte az ukrán hangzású Natasha Yar-ra és Denise Crosby-nak adta a szerepet.

…hogy a DS9 forgatása idején egy nagyobb Los Angeles-i földrengés alkalmával Armin Shimerman nem sminkelt le, hanem Quark maszkjában rohant haza a családjához?

…hogy a 24. században több, mint 50 millió ember élt a Föld Holdján?

…hogy a TNG-nek egyetlenegy epizódja van csak (Family, 4x2), amiben Brent Spiner nem szerepel?

…hogy a VOY-ban Q felnőtt fiát a Q-t alakító John de Lancie fia, Keegan de Lancie játszotta?

…hogy a Voyager kapitánya eredetileg Nicole Janeway néven Geneviéve Bujold lett volna, később kapta a szerepet Kate Mulgrew, a karakter neve pedig Kathryn lett?

…a Star Trek mozifilmekben és sorozatokban összesen 34-szer találkozunk Shakespear-rel valamilyen módon, idézet, epizódcím, vagy sztoriötlet formájában?

…hogy Brent Spiner a Soong „család” öt tagját játszotta el, Arik Soong-ot (ENT), Noonian Soong-ot (TNG), B-4-et (Nemesis), Lore-t és Data-t?

…hogy a TNG „Genesis” című epizódja (7x19) volt az első Star Trek epizód, amit női rendező (Gates McFadden) rendezett?

…hogy a TOS mindkét főszereplője, Bill Shatner és Leonard Nimoy is zsidó vallásúak?

…hogy amikor Stephen Hawking professzort körbevezették az Enterprise-on, a gépházban a szubtérmeghajtó magjához érve ezt mondta: „Ezen dolgozni fogok.”

…hogy Majel Barrett Roddenberry a DS9 „The Muse” (4x21) című epizódjának nemcsak szereplője volt, hanem a történetet René Echevarria-val közösen írták?

To be continued…

Időutazás

2010-05-18T21:49:00.003+01:00

Még egy kis türelmet kérnék - néhány napot, talán egy hetet -, úgy tűnik nem egyszerű dolog a 24. századból idetranszportálni híres gépészeinknek. Pedig úgy hallottam, már Scotty is csatlakozott a felmentő sereghez, csak valahogy Janeway módszere nekik nem működik olyan hibátlanul, mint neves női kapitányunknak.

Kitartás (ez nekem is szól), előbb-utóbb ideérnek, megszerelnek, és tudok majd írni nektek! :-)

Szolgálati szubtérüzi

2010-05-11T19:44:00.002+01:00

Minden gépezetbe hull időnként homok, még az Enterprise sem volt kivétel, sőt, a hírös angol net sem kivétel ez alól. A routerek, modemek itt is el tudnak romlani. Ez történt ma nálam. Néhány napig, amíg ki nem szállítják az új ketyerét, nettelen leszek, de azért ti ne legyetek startrektelenek, nézzétek és szórakozzatok jól!

Remélem, hamarosan újra találkozunk itt, az éterben és a blogon! :-)

Újrafelfedezés

2010-05-04T18:58:00.034+01:00

Teljesen belefeledkeztem a TNG-nézésbe, nagyon élvezem, nemrég kezdtem a 4. évadot. A sorozatot teljes egészében akkor láttam utoljára - de akkor kétszer is -, amikor még Magyarországon laktam. Angliában csak egy-két epizódot láttam belőle. Bár minden történetére emlékszem, mégis most más szemmel nézem. Például vannak újabb kedvenc epizódjaim, majd írok róluk. És a karakterekhez is másképpen viszonyulok.

Vegyük például Picard kapitányt. Most már évek óta Sir Patrick Stewart országában élek, talán ez, és az, hogy tényleg régen láttam már a sorozatot, hozzájárul ahhoz, hogy máshogy viszonyulok az általa alakított karakterhez. Igen, még most is túl merevnek tartom Picard-ot, de jobban észreveszem a benne rejlő rugalmasságot és érzékenységet.

Data a kedvenc karakterem, az is marad. Viszont az eltelt időben jobban megismerkedhettem Brent Spiner-rel, nem csak a színésszel, hanem a net segítségével az emberrel is, így Data alakja is színesebb lett számomra.

Riker-t sosem kedveltem különösebben, viszont most, tudva, hogy júliusban személyesen is lesz lehetőségem találkozni Jonathan Frakes-szel, a közönyöm múlni látszik, igyekszem jobban felfedezni a Riker-karaktert.

Még mindig nem értem, miért tartják sokan idegesítőnek Wesley-t, számomra nem az.

Megtudtam azt is időközben - vagyis felidéződött, hiszen gyerekfejjel láttam, csak elfelejtettem -, hogy a Geordi-t alakító LeVar Burton korábban a Gyökerekben játszotta az egyik fiatal rabszolgát. Ez a plusz színesebbé tette LaForge karakterét.

Soroljam még? O'Brien és Worf, akik a DS9-ban is szerepelnek, Deanna, aki mindent megérez, kivéve, amikor nem; Q, aki már nem is annyira antipatikus, mint régebben volt, és persze Lwaxana Troi, a kissé idegesítő, ám vidám és bölcs nagykövet... ...meg a többiek...

Jót tett ez a néhány, TNG nélkül töltött év a TNG-nek és nekem, közelebb kerültünk egymáshoz. De azért még egyszer nem fogok ilyen sok időt várni, amíg újra megnézem elejétől a végéig.

Régen látott, kedves barát

2010-04-19T22:37:00.008+01:00

Már több, mint három éve nem láttam, most újra itt van. Eddig észre sem vettem, mennyire hiányzik, csak amikor elindítottam a kezdő epizódot és megpillantottam Picard kapitány kopasz fejét, Data rizsporos fizimiskáját, Geordi fura "szemüvegét", Worf gyűrött homlokát és a többieket. Beverly, Tasha, Wesley, Riker, Deanna és még sorolhatnám tovább.

Igen, újra TNG-t nézek, és bár most már észreveszem, hogy nem ez a legmodernebb Star Trek sorozat, nem érdekel. Ezek a karakterek és történetek, ezek a kérdésfelvetések és megoldások, ezek a színészek és színésznők ugyanolyan fontosak és kedvesek a szívemnek, mint a többi sorozatban lévők.

És persze szeretem, hogy a nagyok közül is feltűnnek benne páran: DeForest Kelley, James Doohan... Évekkel a TOS után újra felvették a Csillagflotta-egyenruhát és visszabújtak eredeti karaktereik bőrébe egy-egy epizód erejéig. Mert nekik nem volt ciki Star Trek-színésznek lenni, mint a legújabbak közül egyiknek-másiknak...

De félre a morgással, inkább nézzünk egy néhány perces összefoglalót a második ST-sorozatból, amit még Gene Roddenberry indított útjára:

Aki pedig még nem tudná, annak a következő videóval elárulom, ki is az én favoritom a TNG-ben:

Kirk kapitány júliusban landol Londonban!

2010-04-15T16:31:00.021+01:00

Aki londoni kirándulást-nyaralást tervez idén - nincs ám az olyan messze sem térben, sem időben -, vagy még nem döntötte el, mi legyen a nyári program, ráadásul még Star Trek-kedvelő is, annak javaslom, úgy szervezze, hogy július 17-18-án (szombat-vasárnap) éppen itt legyen.

Három kedvelt ST-karaktert alakító színész - mindhármuk ST-rendező is - látogat ide ebben az időben a London Film and Comic Con-ra: Andrew Robinson (Garak - DS9), Jonathan Frakes (Egyes/Number One - TNG, ENT; Thomas Riker - DS9) és végül, de egyáltalán nem utolsósorban, hanem mert a csemegét hagytam utoljára: ő is itt lesz! Ő, aki azok közé tartozik, akik nélkül a Star Trek nem is létezne, az igazi, eredeti, utolérhetetlen és utánozhatatlan, csodálatos Jim Kirk kapitány:

Bill Shatner!!!!

79 éves fejjel átrepüli Amerikát és az Atlanti-óceánt, hogy ha csak pár napot is, de vele tölthessünk, mi, európaiak is, hát nem elragadó ember? Ezen a hétvégén Jim - ööööö... vagyis Bill csak a miénk lesz! Fascinating!

Rajtuk kívül persze számos Star Wars, Battlestar Galactica, Avatar és más szereplő is érkezik. Aki alaposabban bele szeretne mélyedni a meghívottak körébe, ezen az oldalon megtalál minden információt.

A november 27-28-ai, szintén londoni Collectormania-n pedig kedvenc ferengink, Armin Shimerman (Quark - DS9; Letek, Daimon Bractor - TNG) vesz majd részt. A Collectormania vendégeiről ezen a honlapon tudtok tájékozódni.

Szolgálati szubtérüzi, avagy: mea culpa!

2010-04-14T20:06:00.014+01:00

Igen, tudom, kellene már írnom valami érdekeset-értelmeset. Van remény, közeleg ez az idő, éppen mostanság gyűjtődik a következő post témája.

Addig is köszönöm azoknak a kitartását, akik időről időre idelátogatnak, és nem adják fel a reményt.

Külön hála lelkes és hűséges miskolci olvasómnak (Levy, te vagy az? Win 7, Firefox...), valamint annak, aki nem tudom, honnan van (talán Egerből?), de Chrome-ot használ és Vistával nyomul. Nekik ezennel ünnepélyesen fölajánlom, hogy leszek az aranyhaluk, teljesítem, ha nem is három, de egy-egy kívánságukat: írok postot arról, amiről ők szeretnének olvasni, csak árulják el, mi az (azért ne szubtérfizika vagy időmechanika témájú legyen, mert azokból nem vagyok túl jó :-).

Még egy icipici türelmet kérek, aztán jövök!

Húsvéti Star Trek-tojás

2010-04-03T23:02:00.005+01:00

Kellemes Nyuszit mindenkinek! Happy Easter for everyone!

Az örökbefogadott gyerek

2010-03-25T08:15:00.021Z

Bárhol szóba kerül az Enterprise sorozat, valaki már a beszélgetés elején mindig bedobja az idővonal-problémát. Az idővonalat, amit ez a sorozat jelentősen megbolygat, legalábbis az első két évadban.

Hogy miért nem figyeltek erre a sorozat készítői, úgy gondolom, ideje tisztázni.

Az Enterprise sorozat eredetileg nem a nagy Star Trek franchise keretében készült, hanem önálló, a Star Trek-től független sorozatként. A készítők úgy gondolták, hogy a hajó ismerős neve, néhány, a ST-ből ismerős faj és a ST-elvekre valamennyie hasonlító eszmék révén "Star Trek" fémjelzés nélkül is megáll majd a sorozat. Így, miután a kezdetekkor nem Star Trek-ként kezdték el forgatni és vetíteni, nem volt fontos az idővonal. Ezért eshetett meg, hogy a sorozat már a legelső jelenetében hatalmas szarvashibával, egy redős homlokú klingonnal kezdődik, azután pedig a hibák csak halmozódnak, amikor a szemünk elé kerülnek ferengik, borgok (akikkel ugye elvileg Picard kapitány találkozott először két évszázaddal később), valamint olyan vulkaniak, akik csak nyomokban, leginkább csak hegyes fülük és a logikához való ragaszkodásuk okán emlékeztetnek azokra a vulkani karakterekre, akiket már az előző négy sorozatban megismertünk. A hibákat még sorolhatnám napestig.

Az első két évad leforgatása után a készítőknek és a tévéstúdiónak be kellett látnia, hogy egy Star Trek-féleség nem állja meg a helyét, nincs olyan igény rá, amire számítottak. Így hamar-hamar örökbefogadtatták az ENT-et a Star Trek-kel. Megváltoztatták a főcímzenét - a dal maradt, de dinamikusabb változatot használtak -, maga a főcím is változott, a harmadik évadtól látható a Star Trek megjelölés a sorozat címe fölött.

A következő két évad azzal telt, hogy az addig elkövetett hibákat - különös tekintettel az idővonalra - kijavítsák. Kitalálták, hogy a TOS klingonjai valójában egyfajta betegségből fakadó mutáció miatt síma homlokúak, a faj eredetileg redősfejű. Nagy gondot fordítottak a sokunk által kedvelt vulkani karakterek és egyáltalán: a vulkani faj mentalitásának, gondolkodásának korrigálására, így változhatott pl. az eredetileg rendkívül emberellenes Soval nagykövet a sorozat második felében szimpatikus, az embereket segítő karakterré.

Volt persze néhány hiba, amit nem lehetett helyrehozni. Már csak azért sem, mert idő sem volt rá. Az önálló és nem igazán sikeres indulásából fakadóan a sorozat az első vetítésekor még Star Trek-ként sem tudott annyi nézőt vonzani, amennyiért érdemes lett volna folytatni a forgatást, így a tévétársaság úgy döntött, hogy az eredetileg öt évadosra tervezett sorozatot négy évad után, valami ripsz-ropsz kitalált befejezéssel leállítja. Ezzel persze újabb öngólt rúgtak, hiszen az addigra már megstartrekesedett sorozat vérszomjas rajongói azóta is kritizálják - joggal! - a sorozat záróepizódját.

Az ötödik évad forgatókönyve pedig teljesen készen, forgatásra várva porosodik valahol egy kaliforniai fiókban. Csak a stúdión múlik, hogy egyszer leforgatják-e (nem valószínű), a színészek vállalnák a feladatot.

A TOS kivételével minden Star Trek sorozatot fenntartásokkal fogadtak a rajongók. Mindegyikkel kapcsolatban voltak kisebb-nagyobb nyafogások, kifogások, ám ebben a "versenyben" az ENT viszi a pálmát - igaz, a ST-hez való kései csatlakozása nem igazán ismert még a rajongók körében sem, így sokkal keményebb megítélés alá került a sorozat, mint amilyet érdemelne. Természetesen az idő múlásával hozzászoktak a rajongók is ehhez a korai, 22. századot bemutató sorozathoz és lassan-lassan a szívükbe fogadták Archer kapitányt és legénységét, valamint az Enterprise NX-01-et.

Érdemes az ENT keletkezésének körülményeiről legalább ennyit tudni, így megbocsájthatóbbá válnak azok az idővonalbéli- és egyéb "hibák", amiket a sorozat készítői az első két évad alatt elkövettek. Nem a Star Trek elleni merénylet volt, még csak nem is figyelmetlenség, vagy nemtörődömség, egyszerűen a sorozat akkor még nem volt Star Trek, nem volt miért figyelni ezekre a dolgokra.

A legjobban persze a sorozat színészei jártak. Elkezdtek forgatni egy szimpla sci-fi sorozatot, most meg Star Trek-színészekként járják a világot és a conokat megkapva mindazt a szeretetet, amit a Star Trek szereplők a fanoktól megkapnak. Meg is érdemlik.

"Mi vagyunk a borg"

2010-03-23T19:29:00.031Z

A borg a Star Trek mumusa. Egyszerre írtózunk tőle és csodáljuk, de az emberek java része mélyen elítéli a módszereiket. Egy titokzatos faj, melynek eredetéről csak annyit tudunk, hogy a Delta kvadráns a szülőhazája. (Bár valószínűleg a szülőhaza elnevezés ebben az esetben kissé sántít...)

Minden borg dolgozó valaha volt humanoid lény és gépek egysége. A dolgozók irányítója egy központi tudat, amit a borg királynő testesít meg. Ő az, aki "rendet teremt a káoszban". Más hierarchia nem is létezik a borg kollektívában, minden dolgozó egyenrangú.

A borg dolgozók nem bírnak önálló személyiséggel, pusztán a közös tudat parancsait hajtják végre. Céljuk a tökéletesség elérése, a módszerük viszont erősen vitatható: asszimiláció. Minden, általuk értékesnek tartott fajt erőszakkal magukba olvasztanak, borggá tesznek, tapasztalataik és tudásuk így a közös borg-tudat részévé válik, fejlesztve azt.

Az első, "nemhivatalos" találkozás ember és borg között a 22. században történt, amikor Archer kapitány és legénysége botlott bele az akkor még jóval fejletlenebb, ám annál ambiciózusabb borg kollektíva egy hajójába.
Hivatalosan a Csillagflotta a 24. században találkozott először a borggal, amikor Picard kapitány hajóját Q felelőtlenségből a Delta kvadránsig repítette, és ott összehozta a "randevút" a kollektívával jóval korábban, mint ahogy annak meg kellett volna történnie. Q ugyan kapott ezért a fejére a Kontiniumtól, de hiába, már késő volt, a borg figyelme az ember és a Föld felé fordult.

Kísérteties, hatalmas kockák és gömbök a borg űrhajók, melyek belseje sejtelmes zöld fényben úszik. A hajók a transztérben közlekednek, ami jóval gyorsabb utazást tesz lehetővé, mint a szubtértechnika. Fenyegetésük, ami mára már szállóigévé vált - "minden ellenállás hasztalan" - gyakran igaznak bizonyul. Egyetlen olyan ellenségre bukkan a borg, akik erősebbek náluk, a 8472-es fajra. Már majdnem pórul is járnak, ám őket a Voyager legénységének segítségével legyőzik és visszakergetik a folyadékűrbe.

Maga a királynő személye is titokzatos, általában viták forrása. Nem tudjuk pontosan, melyik fajhoz tartozik - egyetlenegyszer hangzik csak el a VOY-ban a faj neve, de csak a borg elnevezése. (Nem emlékszem pontosan, a százhatvanvalahányas fajhoz tartozott eredetileg.) Valamikor nagyon-nagyon régen asszimilálta a borg. Többek szerint a faj már a 24. századra kihalt, mások szerint a borg támadás után szétszóródtak a galaxisban.

Az is feltűnő, hogy a borg királynő többször elpusztul a Star Trek-ben, mégis újra és újra visszatér, mintha több élete lenne. Vannak, akik szerint a királynő személye ilyenkor változik, más veszi át a helyét. Magam azoknak a nézetét osztom - és ezzel az is valamennyire magyarázatot kap, hogy az asszimilációja után hogyan kerülhetett a borg élére -, akik úgy tartják, a királynő olyan fajból származik, amelynek egyedei egyszerre több dimenzióban léteztek, és akik képesek voltak dimenzionális utazásra helyettesítve önmaguk fontosabb "példányát", ha az megsemmisül. A királynő megtartva ezt a képességét folyamatosan pótolni tudja magát más és más dimenziókban létező önmagával.

Az, hogy ennyire fejlett tudattal rendelkező lény, magyarázata lehet annak, hogy hogyan kerülhetett egy eredetileg vezető nélkül, közös tudattal rendelkező kollektíva élére, és hogy hogyan képes egyszerre több millió borg dolgozót és borg űrhajót koordinálni.

Az egyes dolgozók azonban nem reménytelen esetek. Leválasztva a kollektíváról és öntudatra ébresztve nagyon kedves borgokat ismerhetünk meg a Star Trek-ben kezdve a TNG Hugh-jától Hetesen és a borg-gyerekeken át Egy-ig (VOY), aki jóval fejlettebb a társainál, miután a Doktor 29. századból hozott mobilkivetítőjét használta teste felépítéséhez. Nemes önfeláldozása annak érdekében, hogy a borg ne szerezhesse meg a beléépült jövőbeli technikát, nagyon megható. Elárulom, az én szívemhez a "megszelidített" borgok közül a legközelebb Egy áll, ahogy a vele készült epizód is a kedvenceim közé tartozik.

Az, hogy a kollektívában élő borg dolgozóknak is léteznek emberi igényei, vágyai, a VOY sorozat Unimatrix Zero című epizódjából derül ki.

A borgot addig kegyetlen sáskafajnak ismerhettük meg, akik nem ismernek sem irgalmat, sem érzelmeket, csak, mint a gépek, mennek a maguk útján megsemmisítve vagy asszimilálva mindenkit és mindent, ami az útjukba kerül. Ez így is van.

Létezik azonban egy virtuális hely, az Unimatrix Zero, ahol a borg dolgozók a regenerációs ciklusuk idején egyénekként létezhetnek és saját, eredeti fajuknak megfelelően viselkedhetnek.

Hetestől megtudjuk, hogy az Unimatrix Zero valószínűleg egy asszimiláció során fellépett véletlen meghibásodás során keletkezett, amely azután továbbterjedt a kollektívában. Az Unimatrix Zero nem mindenki számára elérhető, csak minden milliomodik borg dolgozó képes oda eljutni, és csak a regenerációs ciklusa alatt. Amikor a regeneráció ideje lejár, a borg dolgozó mintha álomból ébredne, ám az álmára soha nem emlékszik; robotként üzemel egészen a következő regenerációs ciklusig.
Az Unimatrix Zero a megnyomorított lelkek végső menedéke, ahol legalább egy kis időre önmaga lehet minden szerencsés borg dolgozó, aki képes oda eljutni.

A VOY-ban azt az időszakot figyelhetjük meg, amikor ez a hely a borg királynő tudomására jut és mindenáron meg akarja semmisíteni. Természetesen Hetes közvetítésével Janeway kapitány közbelép, és bár az Unimatrix Zero-t nem tudja megmenteni, sikerül az odajáró embereket lekapcsolni a kollektív tudatról és egy belső ellenállási mozgalmat elindítani az öntudatra ébredt dolgozókkal, belülről gyengítve ezzel a borg kollektívát.

A Star Trek-ben minden faj megtestesít egy embercsoportot, vagy emberi tulajdonságot. A borgban a magam részéről nem látok mást, mint saját magunkat, a mostani embert. Ha nem figyelünk oda, könnyen megborgulhatunk.

Mr. Spock visszavonul

2010-03-14T11:49:00.018Z

Leonard Nimoy bejelentette, az idei lesz az utolsó év, hogy részt vesz Star Trek és egyéb találkozókon, jövő évtől a privát életére, elfoglaltságaira koncentrál. Tehát aki szeretne Mr. Nimoy-jal személyesen találkozni, ebben az évben még megteheti.

Az idei convention-ök helyszínei és időpontjai, amelyeken jelen lesz, itt találhatók.

Oscar-díjat kapott a Star Trek XI.!!!

2010-03-08T09:17:00.014Z

Mindenki tudja, tegnap éjjel volt az Oscar-gála, és most mi, Star Trek-rajongók is érdekeltek voltunk a XI révén. Nemhiába drukkoltunk annyian, a Star Trek 2009 győztesként távozott a kűzdőtérről, hiszen a legjobb sminkért-maszkért járó Oscar-díjat most már örökre a magáénak vallhatja.

Hogy név szerint ez kiknek is köszönhető - három név, Barney Burman-é, Mindy Hall-é és Joel Harlow-é hangzott el, ám sokkal többen voltak, és most én sem sorolnám fel, hosszú a lista. Rengetegen dolgoztak azért, hogy fantasztikus látványban legyen részünk, és nem mellesleg megkapják érte a legnagyobb szakmai elismerést. Ezen az oldalon olvashatók a nevek.

Gratulálunk a make-up csapatnak és nagyon szépen köszönjük! :-)

Gyerekek, micsoda év... Először egy lovag, most egy Oscar... Mi jöhet még? :-D Szeretem 2010-et! :-D

Filmmix

2010-03-06T20:14:00.003Z

Amíg a Star Trek dokijai talpra állítanak, tessék, egy zenés videó, ami ST filmekből készült:

R.I.P. Andrew

2010-02-26T15:59:00.026Z

Andrew Koenig, Walter Koenig fia a DS9 Sanctuary című epizódjában játszotta Tumakot. Most, 41 évesen eltávozott.

Van olyan fájdalom, amit nem szabad kommentálni. Én sem teszem. Beszéljen helyettem Andrew édesapja.

Kincsek

2010-02-20T12:40:00.011Z

Tegnap találtam, néhányat elhoztam nektek Spock dalaiból:

R2-D2 a Star Trek-ben

2010-02-14T13:42:00.010Z

Sokat beszéltek róla, sokan keresték, nos, valaki nemrég megtalálta. A Csillagok háborújának csipogó, hűséges kis robotja, R2-D2 statisztaszerepet vállalt a Star Trek XI-ben! Egészen kicsit, amilyen egy ilyen apró, szerény robothoz illik - de ott van.

Íme a bizonyság - és ha valaki nem hisz a fotónak, annak elárulom, hogy én sem hittem. Leültem és kikockáztam a jelenetnek ezt a részét. R2 valóban ott lebeg el az orrunk előtt, a saját szememmel láttam! :-D Akiknek megvan a film DVD-n, azok 00:46:30-nál maguk is megcsodálhatják, bár nem árt jócskán lelassítani hozzá a filmet.

Tatatatám!

2010-02-13T09:57:00.010Z

Most egy ideig ilyen lesz a blog fizimiskája. Remélem, tetszik.

Az érdem nem az enyém. Pár napja még itt ültem 4-5 kép fölött kétségbeesve, mert nem tudtam dönteni. Végül az egyetlen "nem"-mel szavazó pajtást kértem meg, hogy válasszon közülük - így talán ő is könnyebben megbarátkozik az új külsővel.

Az Enterprise-B azonban nem kerül a süllyesztőbe; én is szeretem azt a képet, időnként vissza fogom tenni :-)

Készüljetek...

2010-02-12T11:51:00.005Z

A szavazás lezárult, eredménye egyértelmű. Vegyetek érzékeny búcsút az Enterprise-B-től és az űrdokktól, estére új fotó lesz a blogfejben :-)

A kályha

2010-02-11T14:28:00.007Z

A Facebook-on nem aratott osztatlan sikert, volt, aki le sem reagálta, sőt, talán meg sem nézte - amit az illető utólagos engedelmével Spock nevében komoly sértésnek veszek -, hát ide is felteszem ezt a csodálatos klipet Spock-ról, itt talán szivélyesebb lesz a fogadtatás.

Nekem ő a kályha, akihez, mint afféle rossz táncos, újra és újra visszatérek. Amikor kicsi koromban először láttam néhány TOS epizódot, emlékszem, azt szerettem volna, ha ő lenne az apukám :-)

A megbocsájthatatlan

2010-02-10T11:19:00.016Z

Az egyetlen momentum, amit nem szeretek a DS9-ban, Jadzia halála. Az egyetlen főszereplő a Star Trek történetében, aki meghal. Hirtelen, előzmények nélkül. Dukat egyszerűen csak jön és megöli. Ezt soha nem fogom megbocsájtani a Star Trek íróknak. Persze, felfogom, hogy a Jadziát játszó színésznő, Terry Farrell más munkát kapott a sorozat forgatása idején és valahogy meg kellett oldani a helyzetet. Mégis... Amikor az ember megkedvel valakit, és az hirtelen eltűnik, az bizony fájdalmas.

Jadzia trill, így a Dax szimbionta révén tovább él Ezriben, csak hát ég és föld a két lány. Jadzia magabiztos, tüneményesen ötvözi a maga fiatalságát és kíváncsiságát a több, mint háromszáz éves Dax szimbionta tapasztalataival, tudásával és bölcsességével.

Megbízható segítőtársa és jóbarátja Ben Siskonak. Ben beleroppan a régi barát elvesztésébe, hosszú időre el is hagyja az állomást; még a baseball labdáját is magával viszi jelezvén, hogy talán nem tér vissza.

Worf... azt hiszem, ezt nem kell különösebben ismertetni. Jadzia férje, és látszólag igazi klingon módjára viseli a veszteségét, ám azért nem lennék a bőrében. Ahogy nem lennék a bőrében a többieknek sem: Bashirnek és Quarknak, akiket reménytelen szerelem fűzött Jadziához; Kirának, aki a legjobb barátnője volt az állomáson és a többieknek sem, akik egy őszinte barátot és tapasztalt kollégát veszítettek el.

Mi pedig egy főszereplőt, Jadzia Daxot.

Nem szaporítom tovább a szót, nézzük az utolsó, Jadziával készült jeleneteket:

A long time ago in a galaxy far, far away...

2010-02-07T13:11:00.029Z

Frissen díjazott bloggerként elsőre mi másról is írhatnék a Star Trek blogomban hosszabban, mint... a Star Wars-ról! :-D

Régi tervem ez már, most megvalósítom - biztosan azért, mert amolyan dafke-ember vagyok, és ha már jól megdíjaztak (nemtommé'), akkor itt az ideje renitenskedni egy kicsit :-)

Nem, nem utálom a Star Wars filmeket, sőt, kifejezetten szeretem őket. Mind a hatot. Sőt, biztos forrásokból tudom, hogy más ST-fanok sem utálják ezeket a filmeket, meg a SW-fanok sem utálnak minket, meg mi sem őket, meg... na, szóval ez az egész csak egy buta legenda, közöttünk nem dúl semmiféle harc, legfeljebb ugratjuk egymást.

Általában akkor nézek SW-t, amikor van egy semmittevős napom. Előkotrom az összes filmet és jól végignézem mindet. Persze véleményem is van róla (miről nincs? ;-). Szerintem korunk népmeséje ez; a jó és a rossz szokásos harca részint misztikus, részint modern köntösbe bújtatva.

Eh... az elemzést meghagyom a hozzáértőknek.

Darth Vader alakja sokáig taszított. Egészen addig, amíg el nem készült az első három rész. Amikor a harmadik film végén Anakin (de lehet, hogy már akkor Darth Vader volt, csak még nem gépiesített formában) összeégve, elveszve, félholtan kimászott a lávából, sírtam. Sajnáltam őt; addigra már megkedveltem, mert annyira ártatlan és tudásra szomjazó gyerek volt a történet legelején, és okos, de fékezhetetlen csikó a második részben. Mindig jót akart, Jedi lovaggá szeretett volna válni, de végül az önfejűsége és a fegyelmezetlensége elveszejtette és a sötét oldalra állította.

Sajnáltam a Jedi lovagokat, akik szinte mind kivesztek abból a világból, és velük együtt a béke, jóság és biztonság is eltűnt. Sajnáltam, hogy felborult az egyensúly és eltűnt a harmónia. Magamban hálát adtam Lucasnak, hogy a második három részt forgatta le először, mert az első háromnak nagyon szomorúra sikeredett a vége.

Luke kalandjainak teljesen más az atmoszférája, bár a legvégén, amikor a Császár portáján vívnak az apjával, így utólag, ismerve az előzményeket, meglegyint egy kicsit az Anakin-hangulat. A filmben nem hangzik el, a könyvben szerepelnek Luke akkori gondolatai: vajon használhatja-e eszközül a sötét oldal erejét a sötét oldal ellen, hogy aztán, azt legyőzve visszatérjen a jó oldalra? A sztorit ismerjük, Luke jól döntött.

Ez a hármas humorosabb - hála a két izgága robotnak, R2D2-nak és C3PO-nak, akik ugyan végigkísérik a hat részt, de itt kapnak komolyabb szerepet -, vagányabb, hiszen megjelenik egy nagyon laza csempész is a történetben, Solo, és félelmetesebb is, hiszen itt már Darth Vader fekete maszkját és műlélegzését élvezhetjük három mozifilmen keresztül.

Persze, ahogy minden valamirevaló mesében, itt is győz a jó, sőt, még a rosszak egy része is megjavul :-)

Összességében egy remekül megkomponált, látványos történet, szeretnivaló szereplőkkel és - minden látszat ellenére - komoly mondanivalóval :-)

És hogy tényleg nincs közöttünk semmiféle ellentét, íme egy filmes bizonyíték. Live long and prosper, Star Wars! :-)

Közkívánatra

2010-02-07T10:07:00.004Z

Ez ugyan nem reklámblog, de ha már egyszer ez a videó sikert aratott, hát arasson újra! :-)

Creative Blogger

2010-02-05T15:11:00.028Z

Szeretem a Star Trek-et. Szeretem az eszmeiségét, humorát, karaktereit, kalandjait, látványát, pszichológiáját. Egy olyan játszótér a mostani, megvadult világban, ahová szívesen elbújok játszani, gondolkodni, nevetni. Szeretek beszélni és beszélgetni róla, mert különleges. Különleges a világa, a hangulata, és különleges, hiszen már a 44. évébe lépett töretlenül és fiatalosan, és ezt nem mondhatja el magáról más univerzum. A rajongók éltetik tovább és tovább.

2009. március 3. Ezen a napon kezdtem el ezt a blogot, csak úgy, magamnak, reménykedve persze abban, hogy olvasója is akad majd. Eltelt majdnem egy év, és ez idő alatt sokszor nem tudtam, jó-e, amit csinálok, kell-e, tetszik-e másoknak. Aztán majdnem abbahagytam, és ez, ha másra nem is, arra jó volt, hogy lássam, mégis vannak, akiknek számít.

Most viszont csak állok, és nem nagyon hiszem, hogy találok szavakat. Kaptam ma váratlanul valamit, ami nem azért fontos a számomra, mert díjnak hívják, hanem azért, mert egy jelzés, hogy mégiscsak jól csinálom ezt a blogot. És még azért is sokat jelent nekem, mert olyasvalakitől jött ez a jelzés, akit már egy idő óta a barátomnak tekintek, és akiről tudom, hogy nagyon otthon van a sci-fi és a Star Trek világában; akinek az elismerését ugyan nem reméltem, de nagyon vágytam rá. (Na, tessék, most elárultam egy titkot ;-)

Van egy új kép az oldalmenüben, a Kipling-könyv alatt, nézzétek meg.

Köszönöm, Peti. Nem baj, ha születésnapi ajándéknak veszem? :-) (Bocs mindenkitől, a "Chello"-zás nekem nem nagyon megy... Zongorista vagyok ;-)

És szeretnék gratulálni a másik hat díjazott sci-fi bloggernek is - egyikük nem más, mint a Csillagflotta hajóinak professzora, Leon! :-)

Kira

2010-02-04T13:28:00.021Z

Valahogy mindig úgy alakult, hogy női karaktereket nem választottam a kedvenceim sorába. Kira Nerys ezredes azonban kivétel. Talán azért, mert sok hasonlóság van bennünk.

Kira a kardassziaiak által megszállt Bajor bolygón született. Gyerekkora szinte nem is volt; gyermekéveit nélkülözés közepette, anyja elvesztésének tudatával élte. 12 évesen a bajori ellenállási mozgalom tagja lett és rendületlenül harcolt bolygója és a bajori nép szabadságáért. Kemény, határozott, stabil értékrendű és mélyen hívő, ám gyanakvó és bizalmatlan emberré vált.

A Bajor felszabadulása után a Deep Space Nine-on kapott feladatot Sisko parancsnok elsőtisztjeként, akkor még őrnagyi rangban. Feladatköréhez a Bajor és a Föderáció közötti közvetítő diplomata szerepe is hozzátartozott. Nem örült a feladatnak, ahogy nem örült annak sem, hogy a végre felszabadult Bajor hirtelen egy másik hatalomhoz, a Föderációhoz kíván csatlakozni. Úgy érezte, nehezen és sok áldozattal kivívott függetlenségüket újabb veszély fenyegeti.

Siskoval kezdetben feszült volt a viszonya. A parancsnok következetesen érvényesítette a Csillagflotta szabályzatát és a Föderáció eszméit az állomáson, amivel Kira nem mindig értett egyet. Viták, harag, félreértések, sértettség jellemezte kezdetben a kapcsolatukat, amit Kira kis híján meg is szakított, amikor kérte visszahelyezését a Bajorra. Ahogy telt-múlt az idő, parancsnok és elsőtiszt jobban megismerte egymást és mindketten engedtek merevségükből. Ebben persze nagy szerepe volt annak is, hogy Sisko a Bajor Prófétáinak Kiválasztottja volt, így minden bajori szeretete és tisztelete megillette őt. Kira végül az űrállomáson maradt és már-már baráti kapcsolatot alakítottak ki Siskoval. Ez sem volt ugyan zökkenőmentes, de bármin is balhéztak össze, a barátság megszakadása már föl sem merült.

Más barátokra is talált a csillagflottások között. Legjobb barátja Jadzia Dax lett. A két lány együtt járt a holoszobába középkori, földi történeteket játszani fura jelmezekben; megosztották egymással gondjaikat, örömeiket és pasiügyeiket is.

A legszorosabb kapcsolata azonban mégis a Főnökkel és családjával lett. Miles éppen állapotos felesége, Keiko egy közös utazásuk során megsérült, és a magzatot Bashir doki Kira testébe helyezte át. A több hónapos "béranyaság" ideje alatt Nerys az O'Brien-szálláson lakott és a család tagjává vált, majd bajori módon szülte meg az embergyereket és utána is szinte anyjaként viszonyult hozzá.

A kardassziai Gul Dukathoz furcsa kapcsolat fűzte. Dukat a Bajort megszálló kardassziai csapatok vezetője volt; a bajoriak esküdt ellenségüknek tekintették és gyűlölték. Ám kiderült, hogy Dukatnak van egy lánya, Ziyal, akinek az anyja bajori nő volt. Kira megmentette a lány életét, amikor apja meg akarta ölni, azután pedig átvállalta a felügyeletét. Amikor Dukat az állomásra jött Ziyalt meglátogatni, a beszélgetések, közös vacsorák során egészen családias volt a hangulat. Persze Kira nem felejtette el, valójában ki Dukat, így annak sorozatos udvarlási kísérletei rendre kudarcot vallottak.

A nagy szerelem az alakváltó Odo volt a számára. Már a kardassziai megszállás idején ismerték egymást, a DS9-on pedig hosszú időn keresztül remek munkakapcsolatban, később barátságban voltak. Végül egy időbaleset során Kira megtudta, Odo valójában hogyan érez iránta. Nem ment ugyan a dolog egyik pillanatról a másikra, de a végén csak egymásra találtak.

Kira nagy utat járt be a sorozat első epizódjától az utolsóig. A kezdetben ellenséges, gyanakvó, görcsös, merev katonából remek diplomata és még remekebb elsőtiszt lett; képessé vált bízni másokban és igazi, mély barátságba került a társaival; végül pedig, de nem utolsósorban: méltó utódja lett Sisko kapitánynak a Deep Space Nine parancsnoki székében.

Kira Nerys ezredes hosszú útját Nana Visitor elbűvölő játékán keresztül ismerhetjük meg :-)

Csöbörből vödörbe

2010-01-31T11:16:00.008Z

Nem csaltam meg a DS9-t és természetesen még esik bőven szó erről a sorozatról, csak most belekezdtem a Voyager-be és gondoltam, hozok egy videót róla. Jelenleg a Voyager a Star Trek legnépszerűbb sorozata szerte a világon.

Harry Kim zászlósról találtam most egy zenés videót. Az Akadémiáról éppen kipottyant, zöldfülű Harry már a sorozat legelején bajból bajba kerül; persze minden megoldódik a végén hála a legénységnek és az ő ötletességének, bátorságának.
A kedvenc karakterem ugyan a VOY-ban a vulkani Tuvok, viszont Harry a másik a maga naívságával, csetlésével-botlásával és hatalmas honvágyával, ami űzi, hajtja hazafelé.

Deep Space Nine

2010-01-28T14:49:00.003Z

Tegnap fejeztem be. Már vagy hatodszor néztem végig (vagy hetedszer? nem is tudom) és biztosan nem ez volt az utolsó alkalom.

Egy kis dalolás

2010-01-27T17:39:00.008Z

Ugyan nem Star Trek, de mégiscsak szervesen kapcsolódik hozzá; egyszerűen muszáj föltennem ezeket a most talált kincseket. Mr. Nimoy énekel:

Kalandorból diplomata

2010-01-26T11:31:00.022Z

Eddig kevés szó esett a kedvenc DS9-os karakteremről. Annyira kedvenc, hogy Spock és Kirk után ő következik harmadikként a kedvenceim sorában. Ezt a cikket már régebben írtam róla máshova, de úgy gondolom, itt is helyet kaphat.

Quark a Ferenginaron született Keldar és Ishka legidősebb fiaként. Mint jó ferengi gyerek, istenítette az apját, aki bevezette őt az üzleti élet világába. Anyjával viszont örökös összetűzésben álltak. Amikor Quark felnőtté vált, elhagyta a szüleit és öccsét, Romot és a Terok Noron nyitott bárt. Kis idő múlva Al-Nagus-sá lépett elő és fényes jövő állt előtte. Sajnos azonban elfeledkezett a ferengiek Vagyongyűjtési Szabályzatának 112. pontjáról, miszerint: "Sose kezdj ki a főnök húgával..."

Ez után a szerelmi affér után egy ferengi teherhajóra szegődött el szakácsnak, ahol 8 évet töltött. Ez idő alatt tanulta meg az űrhajók és a fegyverek kezelését is. Később visszatért a Terok Norra, majd amikor a Föderáció és a Bajor átvette az űrállomást Deep Space 9 néven, Sisko nyomására folytatta addigi bártulajdonosi tevékenységét.

Kezdetben ugyanúgy igyekezett ügyeskedni és űzni a fekete kereskedelmet, ahogy addig is, de Odo biztonsági főnök éles szeme mindent észrevett, így kevesebb lehetősége volt az illegális kereskedelemre. Később egyre inkább beilleszkedett a DS9 közösségébe, és végül annyira átvette az ő értékrendjüket és szokásaikat, hogy vagyona teljes elkobzása mellett Brunt felügyelő kitiltotta a Ferenginarról a ferengi törvények sorozatos megsértése miatt. Ekkor derült ki Quark számára, hogy akaratlanul is mennyi barátot szerzett a DS9-on. A legénység Sisko kezdeményezésére saját kezűleg rendezte be újra a bárt az állomás fölösleges bútoraival.

Egész kalandsorozata egy hölggyel való kapcsolata miatt kezdődött el és persze később sem kerülték el a nőügyek Quark-ot. Felbukkant régi szerelme, Natima Lang, egy kardassziai tudósnő, akivel Quarknak a megszállás alatt egy pár hetes kapcsolata volt, de ez az ismételt találkozáskor véget ért. Később egy baleset folytán Quark megölte Kozakot, egy klingon férfit, akinek özvegye, Grilka elrabolta a ferengit és a Kronos-on összeházasodott vele, hogy házát és becsületét megtarthassa. Quark ebben a segítségére volt, de miután az ügy lezárult, megkérte Grilka-t, hogy váljanak el. Persze csak a házasságnak vetettek véget, a kapcsolatuk továbbra is megmaradt.

A Földön egyetlen alkalommal járt, amikor unokaöccsét, Nogot fuvarozta a Csillagflotta Akadémiára. A hajót unokatestvérétől, Gailatól kapta és Gaila "jószándékának" köszönhetően egy technikai hiba folytán az 1947. évben landoltak USA-ban, Roswell városka közelében az Akadémia leszállópályája helyett. Így utólag most már tudjuk, hogy a roswell-i idegenek nem voltak mások, mint ferengik, név szerint Quark, Rom és Nog ;-) A hajójukon rejtőzködő alakváltó Odo segítségével azonban megszabadultak a 20. századi Amerikából és visszatértek a 24. századba.

Miután a Bajor a Föderáció teljes jogú tagja lett, Quark elfogadta a bajori kormány felkérését, hogy nagykövetként képviselje a Ferenginart. A bár eltűnt és a ferengi nagykövet irodájává vált. Quark diplomataként is folytatta kereskedelmi tevékenységét, amit olyan sikeresen űzött, hogy megvalósíthatta leghőbb vágyát: vásárolhatott magának egy holdat.

Quark mulatságos és egyre megnyerőbb figuráját Armin Shimerman pazar alakításának köszönhetjük, aki a sorozatban mesterien ábrázolta a kis ferengi jellemének fejlődését.

Szavazás!

2010-01-23T11:12:00.037Z

Amint láthatjátok, új elemmel bővült az oldalsáv. Lehet szavazni! Most bele lehet kotnyeleskedni a blog külalakjába is.

Ritka alkalom, néhányan már éltek is vele. Aki meg még eddig nem, tegye meg! :-)

I'm afraid Google translator is not able to show the new box on the right side. This is a poll module. The question is: shall I change the photo in the header sometimes? (This is a very important question now ;-)

Possible responses are:

1. Yeeees!

2. It's an idiot Klingon idea!

3. I leave it to the blogger.

Let's play together! Please, come to the Hungarian version of this blog and vote! :-)

Születésnap születésnap után

2010-01-23T02:43:00.006Z

Három nappal ezelőtt DeForest Kelley 90. születésnapja volt, tegnapelőtt pedig a Star Trek Voyager sorozat ünnepelte a születésnapját.

Csak röviden a sorozatról, hiszen később még jócskán beszélünk róla: a Janeway kapitány vezette USS Voyager csillaghajó egy űrbaleset folytán a távoli Delta kvadránsban köt ki, 70 ezer fényévre az Alfa kvadránstól. A feladat adott: haza kell jutni. Ráadásul egy Maquis hajót is magukkal sodornak, ami olyan súlyosan károsodik, hogy a legénységét át kell sugározni a Voyager fedélzetére. A két legénységnek meg kell tanulnia együtt élni és dolgozni. Mindezek tetejében időről időre Q is feltűnik a fedélzeten...

Sok-sok fajt megismerve, néhánnyal harcolva, másokkal barátságot kötve, 7 éves, kalandokkal teli utazás után végül hazaérnek.

15. életévét töltötte be most ez a nagyszerű sorozat. Isten éltesse! :-)

Ez nem igazi post...

2010-01-21T19:51:00.002Z

...csak valahogy meg kell állítanom ezt a kommentáradatot. (Lehet, hogy hetente bejelentem, hogy abbahagyom, még sosem kaptam ennyi kommentet... ;-P) Viszont a jóból is megárt a sok.

Először arra gondoltam, egyszerűen kitörlöm az előző postot, nyoma se maradjon, de meggondoltam magam. Hogy miért? Mert két, a Star Trek-re jellemző dolgot is fölfedeztem vele kapcsolatban.

Az első és legfontosabb, hogy amikor úgy éreztem, nincs értelme tovább írnom, akkor egy kedves Star Trek fan idejött a világ túlsó feléről és lelket öntött belém. Most ő volt az egyetlen, aki megváltoztathatta a gondolataimat ezzel kapcsolatban. A Star Trek-ben sokszor látunk hasonlót, sajnos az életben egyre ritkábban, de szerencsére még ez sem veszett ki a világból.

A másik ST-re jellemző dolog az az univerzális fordító (universal transmitter), aminek a segítségével az angol anyanyelvű Frederick megértette azt, amit én magyarul írtam. Úgy tűnik, ez már kezd belekúszni az életünkbe - de azért tanuljatok csak angolul, mert még nem lehet a kommunikátorokba elrejteni ezt a szerkentyűt. Én sem a ferengi fülemben hordom :-)

Köszönöm Leon-nak és Éroszkának a kedves szavakat, Chellonak, hogy jól lecseszett (:-P) és legfőképpen köszönöm Fredericknek, hogy idejött és nem engedett leállni.

Tehát, a blog folytatódik - majd holnap, mert mára ennyi izgalom, azt hiszem, mindannyiunknak elég volt itt, Londonban, otthon, Magyarországon és az USA-ban is :-)

Ja, és magyarul fogom írni továbbra is, drukkoljatok a universal transmitternek :-)

Most pedig keresek nektek valami jópofa videót, hogy ne csak szövegeljek, hanem csináljak is valami értelmeset...

A videónak aktualitása is van: tegnap lett volna DeForest Kelley 90 éves.

"Letészem a lantot, nyugodjék..."

2010-01-21T02:54:00.012Z

Nem, a címben szereplő idézet valóban nem a Star Trek-ből van, hanem Arany Jánostól, de most ez illik ide a legjobban.

A szöveg alján lévő időpont valós, tényleg hajnalban pötyögöm ezt a postot. Gondolkodtam egész éjjel és úgy döntöttem, nem írom tovább a blogot. Nem azért, mert nem szeretem már a Star Trek-et, ugyanúgy szeretem, ahogy eddig, ám tegnap este rábukkantam egy amerikai Star Trek blogra, amit gyorsan tovább is adtam és hatalmas sikere volt. Ez jó, ennek nagyon örülök. Viszont ezzel egyidőben szembesültem azzal, hogy Trek-blogot igazán csak az amerikaiak tudnak írni. Ők tudnak olyan anyagokhoz, információkhoz hozzáférni, amiket érdemes megmutatni, amikről érdemes szót ejteni. Ők helyben vannak, a Star Trek hazájában élnek közel mindenhez, ami Trek. Én csak beszélgetni szeretek róla. Nem értek hozzá, csak nézem és elmesélem, amit láttam; nem tudok plusszal szolgálni. Akkor viszont édeskevés, amit teszek.

Közel egy évvel ezelőtt leginkább magamnak kezdtem el itt írkálni. Aztán jöttek néhányan és valamiért ittragadtak. Viszont most már tudom, hogy az, amit én tudok csinálni, semmi, nem méltó a Star Trek-hez és inkább nevetséges, mint hasznos, úgyhogy alapos átgondolás után úgy döntöttem, befejezem és meghagyom a lehetőséget azoknak, akik sokkal értékesebb blogokat tudnak vezetni a Star Trek-ről.

Köszönöm az eddigi figyelmeteket, a kommentelőknek a hozzászólásaikat, az olvasóknak a türelmet - akikkel pedig más fórumokon is szoktam találkozni, azokkal ezután is találkozunk :-)

Ha pedig igazán jó Star Trek blogot akartok olvasni, akkor javaslom Frederick blogját, a My Star Trek Scrapbook-ot.

Vigyázat, harapunk!

2010-01-18T11:58:00.008Z

Megszakítom a DS9 ismertetését, mert egy tegnap esti beszélgetés után elgondolkodtam.

Vajon elfogadtam/tuk volna a Star Trek XI-et XI-nek, Star Treknek, ha nem szerepel benne Mr. Nimoy Spock-ként?

Biztosan megoszlanak a vélemények. Most már, többször is megnézve a filmet, tudom, hogy a magam részéről filmnek elfogadtam volna úgy is, de Star Treknek nem. Ezért várom a XII-t, hogy kiderüljön, Mr. Nimoy nélkül is Star Trek-e a JJ-féle univerzum. Azt is tudom, hogy ezzel a véleményemmel nem vagyok egyedül.

Szegény JJ, nem irigylem... Csinált egy fantasztikusan jó filmet, meghívta bele azt az egyetlenegy színészt, akinek a révén túlélhette ez a film (és ő is) a premiert, a fanok meg még mindig fanyalognak... Sebaj, ez legalább ösztönzi arra, hogy igazi Star Trek mozikat csináljon ezután is, ne csak filmeket, amik az Enterprise legénységéről szólnak. Mert harapunk.

A Kiválasztott / The Emissary

2010-01-10T16:14:00.011Z

Ben Sisko kapitány, a Deep Space Nine parancsnoka 3 évvel felesége halála után kerül a lebegő biciklikerékre. Feladata a Bajor besegítése a Föderációba és a féregjárat felügyelete. A Domínium elleni háborúban kulcsszerepet játszik legénységével együtt. Nincs könnyű dolga.

Mindezek tetejében a Bajor Prófétáinak Kiválasztottja is. Nehezen fogadja el ezt a szerepet; ahogy viszont megy az idő, egyre jobban beletanul. A sorozat vége felé már nehézséget okoz neki eldönteni, Csillagflotta-tisztként cselekedjen egyes helyzetekben, vagy Kiválasztottként. Ezzel a feladattal is megbírkózik.

Nem hibátlan. Néha indulatos, időnként túl magába forduló; egy nagy csalással - amire persze fény derül - komoly veszélybe sodorja a Föderációt a háború idején. Töprengő, moralizáló, vívódó, mégis határozott, dönteni és cselekedni tudó tiszt.

Persze nem csak ebből áll az élete. Szeret főzni, viccelni, régi bajori űrhajót építeni és kipróbálni, baseball-ozni és szereti új párját, Kasidy-t is. Néha sír, máskor nevet; ő is fél, mégis erőt tud adni másoknak... jó barát és jó apa.

Ő Jim Kirk után a másik kedvenc kapitányom. Mert olyan, mint mi mindannyian. A Star Trek legemberibbre sikeredett kapitánya, akit Avery Brooks igazán nagyszerűen varázsol elénk.

Egy újabb időhúzós videó...

2010-01-09T11:37:00.006Z

...de az egyik legkedvesebb ST videóm: kedvenc énekesnőmmel, Whitney Houstonnal, egy gyönyörű dallal, a One Moment in Time-mal; a klip főszereplője a kapitányok kapitánya, Jim Kirk - és természetesen itt van a kihagyhatatlan, utánozhatatlan, örök és egyetlen (kihagytam valamit?) Spock is :-)

What you leave behind...

2010-01-04T15:16:00.001Z

Mi köze Asimovnak Data-hoz...

2010-01-02T15:29:00.021Z

...és miért éppen ma kérdezem ezt?

Azért éppen ma, mert évforduló van. 90 évvel ezelőtt ezen a napon született Isaac Asimov. Azt hiszem, őt senkinek nem kell bemutatni. Tudjátok... robotika három alaptörvénye, stb., stb., meg egy csomó sci-fi könyv, amit ő írt.

Hogy mi köze van mindennek Data-hoz, aki nem robot, hanem android, és végül a sorozatok és filmek folyamán önálló személyiségű és döntésre való képességgel rendelkező, érző emberi lénnyé nőtte ki magát? Egyszerű. Mr. Roddenberry az Asimov iránti tiszteletből és barátságból íratta bele a karakterét a TNG-be :-)

Isaac Asimov

Data

Star Trekben és tribbliben gazdag új évet!

2009-12-31T01:18:00.007Z

A Star Trek nagyasszonyait kértem meg, hogy köszöntsenek titeket; az elmúlt 43 év bámulatos hölgyeit, akik ugyan ritkán látott vendégek ezen a blogon, de akár ismerjük közelebbről, akár nem, mindenképpen szeretjük őket: az Enterprise nővéreket :-)

Hozzon el nektek ez az új év mindent, amire vágytok, "kivéve egyet, hogy mindig legyen miért kűzdeni" :-) Boldog 2010-et!

Ritka fotók

2009-12-30T15:57:00.062Z

Újév közeledtének alkalmából hoztam néhány fotót. Nem szokványosak - de nem mondok többet ;-)

Előszöris megállapítottam fotóválogatás közben, hogy Spocknál nevetősebb vulkani nem létezik:

A következőre meg már nem is mondok semmit... :-P

Ezután azt is nyugtáztam, hogy egyes Csillagflotta-tisztek egy bizonyos idő után pánikszerűen elkezdenek rendezni:

Mr. Spock. Ööööö... vagyis... izé... Mr. Nimoy :-)

Bill Shatner

Jonathan Frakes

LeVar Burton

Robert Duncan McNeill

A sort még folytathatnám Roxann Dawson (B'Elanna), Gates McFadden (Dr. Crusher), Rene Auberjonois (Odo) , Avery Brooks (Ben Sisko), Michael Dorn (Worf), Siddig El Fadil (Bashir - és igen, tudom, hogy már Alex Siddig!), Andrew Robinson (Garak) és Robert Picardo (a Doktor) nevével, csak róluk most nem találtam rendezős fotót :-)

A következőkben pedig vulkani fülecskék és egyéb gyönyörűségek készülnek:

(Ha valaki esetleg nem ismerné föl, ő Kirstie Alley, aki a ST II-ben és III-ban játszotta a vulkani Saavikot.)

Data kacsint, vagy Brentnek nem tették még be a másik lencsét?

Quarkot szoborják

Egy igazi alakváltó! :-D

Bemutatom Jeffrey Shrant :-D

Végül pedig, de nem utolsósorban: uraim, akik szeretnék megszámolni Jadzia pöttyeit, azok most legyenek erősek, ugyanis van, aki megteheti :-P

"Out of the chair!", avagy: időnként "trónbitorlók" is akadnak.

JJ Kirk helyén

A Doktor Janeway székében

Picard kapitányt Crusher doktornő fúrta meg

Na jó... ezt az egyet elnézzük... ugye? :-)

Aki meg nem pattan ki a kapitányi székből, azt elviszi a borg. Ők itt, ni:

Hogy ne ezekkel a csúfságokkal fejezzem be a postot, következzen néhány érdekes, vagy szép, vagy érdekes és szép fotó.

Hawking professzor a Datanak álcázott Spinerrel a TNG forgatásán:

Jadzia Dax:

A TNG-s hölgyek:

Amikor Khan kiesik a szerepéből:

Hetespártiaknak:

Uhuráról egy nem mindennapos kép (ez már majdnem egyenruha, nem? :-)

Szerintem hagyjunk jövőre is. VÉGE!

Visszatérés

2009-12-29T11:22:00.065Z

Itt az ideje visszatérni a nagy Star Trek világhoz. Kicsit elhanyagoltam az utóbbi időben, hiszen az új film a TOS-ra és az előző filmekre terelte rá a figyelmet. Ám a Star Trek XI csodájának három napja letelt, lassan már nem is új film, meg hát a Star Trek a 11 mozifilm mellett összesen 5 sorozatból áll, úgyhogy nem hanyagolom tovább azokat sem. Örültök, mi? :-)

Teljesen önző módon - úgy is, mint teljhatalmú bloggazdi ;-) - úgy döntöttem, hogy a legkedvesebb sorozatomról, a Deep Space Nine-ról fogok először szót ejteni, aztán persze jönnek majd a többiek is.

Röviden a sztori: a bajoriak felszabadítják magukat a több évtizedes kardassziai megszállás alól és kérik felvételüket a Föderációba. A kardassziaiakkal kötött béke egyik eredményeként egy, a Bajor körül keringő kardassziai bányásztelep, a Terok Nor Deep Space Nine néven bajori űrállomás lesz csillagflottásokból és bajoriakból álló vegyes személyzettel. A Csillagflotta feladata a Bajornak történő segítségnyújtás a Föderációs tagság elnyeréséhez és a bolygó közelében felfedezett, a Gamma-kvadránsba átvezető féregjárat felügyelete. Az űrállomás élére Ben Sisko kerül, akiről kiderül, hogy a féregjáratban lakó bajori istenek, a Próféták Kiválasztottja.

Hogy miért ez a sorozat a kedvencem? Mindenért, amiért a bemutatása idején jó sok kritikát kapott :-D Mert űrállomáson játszódik, nem csillaghajón - ez viszont lehetőséget ad arra, hogy a karaktereket jobban kibontsák, megismerhetőbbek legyenek. A karakterek egymással való kapcsolata is jóval kidolgozottabb, mint más ST sorozatokban.

Kevésbé egyértelmű, hogy ki a jó és ki a rossz karakter. Mindenkiben van minden. A Csillagflotta tisztek sem tökéletesek és sebezhetetlenek, hiszen a Maquis soraiba közülük is átállnak magas rangú Flottatisztek elárulva a Föderációt, sőt, maga Sisko kapitány is követ el szarvashibákat. A másik oldalon viszont a könyörtelen és ellenséges Jem'Hadar katonák némelyike is megtanul elismerni és tisztelni egy-egy Csillagflotta tisztet.

Misztikus, hiszen a vallás nagyobb szerepet kap a sorozatban, mint a többiben; az pedig, hogy éppen Sisko, egy emberi lény és Csillagflotta tiszt a Bajor Prófétáinak Kiválasztottja, különleges ízt ad ennek a békés filozófiának.

A DS9 egyetlen hosszú történetet mesél el, javarészt összefüggő, egymásra épülő epizódokból áll.

Az egyetlen Star Trek sorozat, amelyben figyelemmel kísérhetünk egy háborút az elejétől a végéig annak minden kellékével együtt. Miután a Gamma-kvadráns népei számára is nyitva áll a féregjárat, a Domínium úgy dönt, elfoglalja az Alfa-kvadránst. A Deep Space 9 előretolt helyőrséggé válik, legénysége pedig kiemelt szerepet kap a Föderáció-Domínium háborúban, melyhez a klingonok és a romulánok csatlakoznak a Föderáció, a kardassziaiak és a breenek pedig a Domínium oldalán. Az utolsó két évadban a frontvonalon látványos csatajelenetek zajlanak, a háttérben pedig fondorlatos tervek szövődnek mindkét oldalon.

A legéletszerűbb sorozat abból a szempontból is, hogy a vége nem annyira felhőtlenül pozitív, mint a többi sorozaté. A bajoriak föderációs tagságának kezdetekor az űrállomást elhagyják a Csillagflotta tisztjei és ez a költözködés fájdalmas elválásokhoz vezet, van, akit nehéz döntések meghozatalára sarkall.

Sok fajt megismerhetünk benne alaposan múltjukkal, jelenükkel, társadalmi felépítésükkel, filozófiájukkal, hagyományaikkal együtt. A már korábban is ismert fajok közül a ferengiket, klingonokat, trilleket, kardassziaiakat, a nem ismertek közül pedig a bajoriakat és a Gamma-kvadráns fajait: az elcserélteket, vortákat, Jem'Hadarokat. És - nem utolsósorban - láthatunk benne egy igazi klingon esküvőt! :-)

Nem hiányzik belőle a Star Trek jellegzetes humora sem, jónéhány karakter alkalmas annak prezentálására kezdve a zsugori Quarktól Jadzián és a Bashir-O'Brian pároson át egészen az állomáson rekedt, kardassziai Garakig, de még sorolhatnám tovább :-)

Ismerős karakterek is helyet kaptak benne, hiszen a Főnököt és Worfot már a TNG-ben láthattuk; Egyes is felbukkan a sorozatban - bár róla kiderül, hogy a látszat néha csal -, a pilotban pedig maga Picard kapitány is szerepel. Q-t sem kell hiányolnunk, bár csak egy epizódban kapott szerepet.

A Star Trek történetének legzseniálisabb epizódötlete a DS9-hoz kapcsolódik: Siskoék visszakerülnek az időben egészen Kirk kapitány korába és az Enterprise fedélzetén, valamint a K-7 űrállomáson azon fáradoznak, hogy megvédjék az idővonalat, miközben igyekeznek ők maguk sem megsérteni azt (Trials and Tribble-ations/Klingonok, kémek és más szörnyűségek). Pazar technikával montírozták össze a készítők a TOS Trouble with Tribbles (Szőrös veszedelem) c. epizódját a DS9 résszel. És végre, hosszú évek után arra a titokra is fény derül, hogy miért pottyan a TOS epizód vége felé Jim kobakjára időnként egy-egy tribbli :-D

Az epizód a TOS előtti tisztelgés, amiért külön hála a DS9 íróinak, és egy valóságos, izgalmas, igazi vígjáték.

Még egy, a ST történetében egyedülálló epizódja van ennek a sorozatnak, a Far Beyond The Stars (Távol, a csillagokon túl), amely egyszerűen a XX. század eleji Amerikába helyezi a szereplőket és végre mindenkiről lehull a maszk! Ebben hangzik el a sorozat szerintem legszebb mondata is: "You are the dreamer and the dream" ("Te vagy az álmodó és az álom").

Személyes kedvencem az a jelenet, amikor a The Jem'Hadar c. epizódban Quark jól beolvas Bennek, hogy vajon mire vannak olyan nagyra magukkal az emberek, amikor pár száz évvel korábban még rosszabbak voltak, mint a ferengik.

Ezt a jelenetet meg, azt hiszem, sokan szívesen megnézitek újra a Q-less c. epizódból ;-)

Ráadás

2009-12-28T03:47:00.012Z

Nem bírtam megállni, hogy még egy párat ide ne hurcoljak. Ezek azok az idézetek, amik az előző listából kimaradtak, de sajnálnám, ha a blogból is kimaradnának. (Az előzőek ITT) Most rangsorolás nélkül, filmek szerint:

The Wrath of Khan:

"Chekov, who is this man?"
(Terrell, on Khan)

"Ah, Kirk, my old friend, do you know the Klingon proverb that tells us revenge is a dish best served cold? It is very cold...in space."
(Khan)

"Scotty, what's left?"
"Just the battery, sir. I can have auxiliary power in a few minutes."
"We don't have a few minutes!"
(Kirk and Scott)

"No, Kirk. The game's not over. To the last I will grapple with thee."
(Khan)

"Engine room... well done, Scotty!"
"Jim - I think you...better get down here."
"Bones?!"
"Better... hurry!"
"Saavik, take the conn!"
(Kirk and McCoy)

Search for Spock:

"Don't call me tiny."
(Sulu)

"And... now, Mr Scott!"
"Sir?"
"The doors, Mr. Scott."
"Aye, sir, I'm working on it!"
(Kirk and Scotty)

"How're we doing?"
"'How are we doing?' Funny you should put it quite that way, Jim. We are doing fine. But I'd feel safer giving him one of my kidneys than what's scramblin' my brain."
(Kirk and McCoy)

"You should beam the Vulcan up too."
"No."
"But why?"
"Because you wish it."
(Kirk and Kruge)

The Voyage Home:

"Admiral Kirk has been charged with nine violations of Starfleet regulations."
"Starfleet regulations! That's outrageous! Remember this well! There shall be no peace as long as Kirk lives!"
(Federation president and Klingon ambassador)

"Did... did you see that!?"
"No, and neither did you, so shut up!"
(Two sanitation workers)

"Hey, why don't you watch where you're going, you dumbass!"
"Well, a double dumbass on you!"
(A car driver and Kirk)

"Back in the sixties he used to be part of the free speech movement at Berkeley. I think he did a little too much LDS."
"LDS?"
(Kirk and Gillian Taylor)

"Wait a minute... how did you know Gracie is pregnant, nobody knows that."
"Gracie does."
(Gillian Taylor and Spock)

"Ah – a keyboard! How quaint!"
(Scotty)

"You’re not one of those guys from the military, trying to teach whales to retrieve torpedoes, or some dipshit stuff like that?”
"No ma’am, no dipshit.”
(Gillian Taylor and Kirk)

"Admiral – there be whales here!"
(Scotty)

"My friends... we've come home."
(Kirk)

"Helm ready, captain."
"All right Mr. Sulu, let's see what she's got."
(Sulu and Kirk)

The Final Frontier:

"Borgus frat! 'Let's see what she's got' said the captain. And then we found out, didn't we?"
(Scotty)

"Re-re-red alert!"
"I just fixed that damn thing!"
(Scotty)

"Lev-lev-level?"

"Bridge... I hope."
(Kirk responding to the turbolift)

"Hello, boys. I've always wanted to play to a captive audience."
(Uhura)

"Oh, there's nothing amazing about it. I know this ship like the back of my hand..."
(Scotty)

"I... thought I was gonna die."
"Not possible. You were never alone."
"Please, captain... not in front of the Klingons."
(Kirk and Spock)

The Undiscovered Country:

"Do we report this, sir?"
"Are you kidding?"
(Janice Rand and Sulu)

"Guess who's coming to dinner!"
(Chekov)

"I've never trusted Klingons and I never will. I can never forgive them for the death of my boy."
(Kirk)

"This president is not above the law."
(Federation President)

"Four hundred years ago on the planet Earth, workers who felt their livelihood threatened by automation flung their wooden shoes called sabots into the machines to stop them. Hence the word sabotage."
(Valeris to Chekov and Uhura)

"Perhaps you know the Russian epic of Cinderella? If shoe fits, wear it!"
(Chekov)

Generations:

"Just who the hell are you?"

"He's James T. Kirk. Don't you read history?"
(Soran and Picard)

"What's 'normal'?"

"What's normal? Well, that's a very good question. Normal is what everyone else is and you are not."
(Geordi and Soran)

First Contact:

"You do remember how to fire phasers...?"
(Riker to Worf)

„I gotta take a leak."
"Leak? I'm not detecting any leak."
"Don't people from the 24th century ever pee?"
"Oh. Leak! I get it. That's pretty funny!"
(Zefram Cochrane and La Forge)

"Assimilate THIS!" ("this": Enterprise's deflector dish)
(Worf)

"If you were any other man, I would kill you where you stand!"
(Worf threatening Picard)

"In my century, we don't succumb to revenge. We have a more evolved sensibility."
"Bullshit!"
(Picard and Lily)

"And he piled upon the whale's white hump the sum of all the race and hate felt by his whole race. If his chest had been a cannon, he would have shot his heart upon it."
"What?!"
"Moby Dick."
"Actually, I never read it."
"Ahab spent years hunting the white whale that crippled him - in a quest for vengeance - but, in the end, it destroyed him, and his ship."
"I guess he didn't know when to quit."
(Picard and Lily)

"So much for the Enterprise-E."
"We barely knew her."
"Do you think they'll build another?
"Plenty of letters left in the alphabet."
(Crusher and Picard)

"Are you all right?"
"I would imagine I look worse than I... ha.........feel."
(Picard and Data)

"Helm standing by."
"Mr. Data, lay in a course for the 24th century. I suspect our future is there waiting for us."
"Course laid in, sir."
"Make it so."
(Data and Picard)

Insurrection:

"Commander Worf! What the hell are you doing here?"
(Picard)

"Federation support, Federation procedures, Federation rules... look in the mirror, admiral... the Federation is old... in the last twenty four months, it's been challenged by every major power in the quadrant – the Borg, the Cardassians, the Dominionion... they all smell the scent of death on the Federation. That's why you've embraced our offer... because it will give your dear Federation new life."
(Ru'afo)

"Mr. Worf, do you know Gilbert and Sullivan?"
"No sir, I have not had a chance to meet all of the new crewmembers since I've been back."
"They're composers, Worf. From the nineteenth century."
(Picard)

”Counselor, do you think it's possible for two people to go back in time? Fix a mistake they made?"
"On this ship, anything's possible.
"Yuck!"
"Yuck?"
"I've never kissed you with a beard before."
"I kiss you and you say yuck?"
(Riker and Troi)

Nemesis:

"You've earned a friend in the Romulan Empire today, captain. I hope the first of many."
(Donatra)

"You ever think about getting married again?"
"No... 23 was my limit."
(La Forge and Guinan)

"Never saw the sun, shining so bright,
Never saw things, going so right...
Noticing the days, hurrying by,
When you're in love, my how they fly, oh...
Blue skies...
Smiling at me... nothing but
Blue skies...
Do I see..."
(Data)

"Irving Berlin..."
(Worf after Data started to sing)

Új magyar Star Trek blog!!! :-D

2009-12-26T19:57:00.013Z

Aki olvassa a kommenteket is, annak már ismerősen cseng Leon neve. A fiatalember most kezdett el egy Star Trek blogot. Témája az, amit innen én is mindig hiányoltam, de nem értek túlzottan hozzá: a csillaghajók.

Akit érdekelnek a hajók, kövesse lelkesen velem együtt Leon blogját, melynek Csillaghajók A-tól Z-ig a címe, és itt található: http://leoncsillaghajoi.blogspot.com/

(A link az oldalsávban is szerepel.)

Sok sikert és kitartást a blogodhoz, Leon! :-)

Avatar

2009-12-25T21:28:00.006Z

Aki még nem látta, nézze meg! Jó!

(Az andoriankék bőrű hősnőt az új Uhura, Zoe Saldana játsza :-)

Kellemes Ünnepeket!

2009-12-24T03:53:00.002Z

"I have been, and always shall be your friend."

2009-12-21T20:32:00.111Z

A Star Trek-világ legszebb mondata. Ez és még sok más Star Trek mozifilm-idézet szerepel ebben a postban karácsonyi ajándékul azoknak, akik szeretik a Star Treket. (Ráadás ITT)

Boldog Karácsonyt mindenkinek! Merry Christmas to everybody!

1.
I have been...and always shall be your friend.... Live long...and prosper."
(Spock - The Wrath of Khan; Star Trek 2009)

2.
"Kirk, I thank you. What you have done?"
"What I've done, I had to do."
"But at what cost? Your ship, your son."
"If I hadn't tried, the cost would have been my soul."
(Sarek and Kirk - Search for Spock)

3.
"Mr. Data..."
"Sir?"
"Shut up! - Fifteen years, I've been waiting to say that."
(Picard and Data - Nemesis)

4.
"My God, Bones... what have I done?"
"What you had to do, what you always do. Turn death into a fighting chance to live"
(Kirk and McCoy - Search for Spock)

5.
"Spock, you wanna know something? Everybody's human."
"I find that remark...insulting."
(Kirk and Spock - The Undiscovered Country)

6.
"You gotta go? I envy you. The world you're going to."
"I envy you; taking these first steps into a new frontier. I shall miss you, Lily."
(Lily and Picard - First Contact)

7.
"My God! Was anybody in here?"
"...Aye."
(Chekov and Scotty - Generations)

8.
"Load torpedo bay. Prepare to fire on my command."
"Captain, we don't have any torpedoes."
"Don't tell me... Tuesday."
(Kirk and Demora Sulu - Generations)

9.
"Someone once said, 'Don't try to be a great man. Just be a man, and let history make its own judgment.'"
"That's rhetorical nonsense. Who said that?"
"You did, ten years from now."
(Riker and Zefram Cochrane – First Contact)

10.
"Captain, I have orders from Starfleet Command. We're to put back to spacedock immediately... to be decommissioned."
"If I were Human, I believe my response would be, 'Go to hell'. If I were Human..."
(Uhura and Spock - The Undiscovered Country)

11.
"Captain, I believe I speak for everyone here, sir, when I say... 'To hell with our orders'."
(Data – First Contact)

12.
"Spock, where the hell's that power you promised?"
"One damn minute, admiral."
(Spock and Kirk – The Voyage Home)

13.
"The doctor gave me a pill, and I grew a new kidney!"
(Old woman about McCoy in the hospital – The Voyage Home)

14.
"You realize that if we give him the formula, we're altering the future."
"Why? How do we know that he didn't invent the thing?"
(Scotty and McCoy – The Voyage Home)

15.
"Hello, computer."
(Scotty speaking into the mouse – The Voyage Home)

16.
"So, you're all... astronauts, on... some kind of star trek?"
(Zefram Cochrane to Riker, Troi and La Forge – First Contact)

17.
"Are you sure it isn't the time for a colorful metaphor?"
(Spock – The Voyage Home)

18.
"Captain, I believe I am beginning to feel...anxiety. It is an intriguing sensation, a most distracting..."
"Data, I'm sure it's a fascinating experience, but perhaps you should deactivate your emotion chip for now."
"Good idea, sir… Done."
"Data, there are times that I envy you."
(Data and Picard – First Contact)

19.
"You Klingon bastard, you killed my son! You Klingon bastard you killed my son! You Klingon bastard!"
"There are two more prisoners, admiral. Do you want them killed, too? Surrender your vessel."
(Kirk and Kruge – Search for Spock)

20.
"Photon torpedo. Isn't that the universal greeting when communications are down?"
"I think it's the universal greeting when you don't like someone."
(Riker and La Forge - Insurrection)

21.
"Data? Are you all right?"
"I am uncertain, Councilor. I am happy to see Spot, yet I am crying. Perhaps the chip is malfunctioning."
"I think it's working perfectly."
(Troi and Data - Generations)

22.
"How many have paid the price for your impatience? How many have died? How much damage have you done, and what is yet to come?"
(Saavik – Search for Spock)

23.
„I’m a doctor, not a doorstop!”
(EMH – First Contact)

24.
"I... have had... enough of... you!"
(Kirk – Search for Spock)

25.
"Can anyone remember when we used to be explorers?"
(Picard - Insurrection)

26.
"My God...they're really from another world!"
"And they're gonna want to meet the man who flew that warp ship."
(Zefram Cochrane and Riker – First Contact)

27.
"Engage!"
(Zefram Cochrane – First Contact)

28.
"Jean-Luc, blow up the damned ship!"
"No! Nooooo! I will not sacrifice the Enterprise. We've made too many compromises already; too many retreats. They invade our space, and we fall back. They assimilate entire worlds, and we fall back. Not again. The line must be drawn here! This far, no further! And I will make them pay for what they've done!"
"You broke your little ships. See you around, Ahab."
(Lily and Picard – First Contact)

29.
"To hunt a species to extinction is not logical."
"Who ever said the Human race was logical?"
(Spock and Gillian Taylor – The Voyage Home)

30.
"Judging by the pollution content of the atmosphere, I believe we have arrived at the latter half of the 20th century."
(Spock – The Voyage Home)

31.
"It's a miracle these people ever got out of the twentieth century."
(McCoy – The Voyage Home)

32.
"Don't grieve, Admiral. It's logical. The needs of the many... outweigh..."
"The needs of the few."
"Or the one. I never took the Kobayashi Maru test, until now. What do you think of my solution?"
(Spock and Kirk – The Wrath of Khan)

33.
"Jim - your name is Jim."
"Yes!"
(Spock and Kirk – Search for Spock)

34.
"My father says that you have been my friend. You came back for me."
"You would have done the same for me."
"Why would you do this?"
"Because the needs of the one outweighed the needs of the many."
(Spock and Kirk – Search for Spock)

35.
„It was… fun.”
(Kirk’s last words - Generations)

36.
"You, guys, like Italian?"
"Yes."
"No."
"No – Yes."
"No."
"Yes. I love Italian. (Kirk looks at Spock) And so do you."
"Yes."
(Gillian Taylor, Kirk and Spock – The Voyage Home)

37.
"I'll go, you have the bridge."
"Wait! Your place is on the bridge of your ship. I'll take care of it. Scotty, keep things together until I get back."
"I always do."
(Harriman, Kirk and Scotty - Generations)

38.
"You have the bridge... Mr. Troi."
(Picard to Riker - Nemesis)

39.
"Only got an hour to go, doc, how're you feeling?"
"Got a four-alarm hangover, either from the whiskey or your laser beam, or both. But I'm ready to make history!"
(Riker and Zefram Cochrane – First Contact)

40.
"If you want my professional opinion, as ship's counselor... he's nuts!"
"I'll be sure to note that in my log."
(Troi and Riker – First Contact)

41.
"Logic is the beginning of wisdom, Valeris, not the end."
(Spock – The Undiscovered Country)

42.
"An ancestor of mine maintained that if you eliminate the impossible, whatever remains – however improbable – must be the truth."
(Spock – The Undiscovered Country; Star Trek 2009)

43.
"Just imagine what it was like. No engines, no computers. Just the wind and the sea and the stars to guide you."
"Bad food, brutal discipline... no women."
(Picard and Riker - Generations)

44.
"Then we're dead."
"I've been dead before."
(Scotty and Spock – The Undiscovered Country)

45.
"She brought me closer to Humanity than I ever thought possible, and for a time... I was tempted by her offer."
"How long a time."
"Zero point six eight seconds, sir. For an android, that is nearly an eternity."
(Data and Picard – First Contact)

46.
"Course heading, captain?"
"Second star to the right, and straight on 'til morning."
(Chekov and Kirk – The Undiscovered Country)

47.
"Romulan ale should be illegal."
"It is."
(Worf and La Forge - Nemesis)

48.
"Note to the galley: Romulan ale no longer to be served at diplomatic functions."
(Kirk – The Undiscovered Country)

49.
"Forgive me, T'Lar. My logic is... uncertain, where my son is concerned."
(Sarek – Search for Spock)

50.
"You've brought the Federation into the middle of a blood feud, Admiral. The children have returned to expel their elders, just as they were once expelled. Except that Ru'afo's need for revenge has now escalated into parricide."
(Picard - Insurrection)

51.
"Return to your quarters. That's an order!"
"No uniform, no orders."
(Picard and Riker - Insurrection)

52.
"What does it mean, 'exact change'?"
(Spock – The Voyage Home)

53.
"I've done far worse than kill you. I've hurt you. And I wish to go on hurting you. I shall leave you as you left me, as you left her: marooned for all eternity in the center of a dead planet...buried alive. Buried alive."
"KHAAAAAAAAAAAN!!!"
(Khan and Kirk – The Wrath of Khan)

54.
"No! You'll flood the whole compartment!"
"He'll die!"
"Sir, he's dead already."
(McCoy, Kirk and Scotty – The Wrath of Khan)

55.
"Spock, this "child" is about to wipe out every living thing on Earth. Now what do you suggest we do? Spank it?"
(McCoy – The Motion Picture)

56.
"Come on Spock, it's me, McCoy. You really have gone where no man's gone before. Can't you tell me what it felt like?"
(McCoy – The Voyage Home)

57.
"On Earth, 200 years ago... I was a prince with power over millions."
(Khan – The Wrath of Khan)

58.
"Chekov, Pavel. Rank: admiral!"
(Chekov – The Voyage Home)

59.
"Jim, if you ask me and you haven't, I think this is a terrible idea. We're bound to bump into the Klingons and they don't exactly like you."
"Feeling's mutual."
(McCoy and Kirk – The Final Frontier)

60.
„Logic and knowledge are not enough."
(Spock – The Motion Picture)

61.
"Oh... shit!"
(Data - Generations)

62.
"They left last night. We didn't want a mob scene with the press. It wouldn't be good for them. Besides, I thought it would be easier on you this way."
"You sent them away without letting me say goodbye!? You son of a bitch!"
(Briggs and Taylor – The Voyage Home)

63.
"Resistance... is futile!"
(Data – First Contact)

64.
"Number One... will you begin an investigation? I'll be in my ready room."
"Sir, ..."
"Make it so."
"I thought..."
"Just do it!"
(Picard and Riker - Generations)

65.
"Main power is off-line, we've lost shields and our weapons are gone!"
"Perhaps today is a good day to die! Prepare for ramming speed!"
"Sir, there's another ship coming in. It's the Enterprise!"
(Helm officer and Worf – First Contact)

66.
"Now, if you'll excuse me, captain. I have an appointment with eternity... and I don't want to be late."
(Soran - Generations)

67.
"Well, Bones, do the new sickbay facilities meet with your approval?"
"They do not. It's like working in a damn computer center!"
(Kirk and McCoy - The Motion Picture)

68.
"Any suggestions, Admiral?"
"Prayer, Mr. Saavik, the Klingons don't take prisoners."
(Saavik and Kirk - The Wrath of Khan)

69.
"All right. All right, damn you. All right! Give me a minute to inform my crew."
"I give two minutes, for you and your gallant crew."
(Kirk and Kruge – Search for Spock)

70.
"There she is. From the institute, if we play our cards right, we may find out more about when the whales are leaving."
"How will playing cards help?"
(Kirk and Spock – The Voyage Home)

71.
"Excuse me, sir. We are looking for the naval base in Alameda. It's where they keep the nuclear wessels."
(Chekov – The Voyage Home)

72.
"Well, don't just stand there. God's a busy man."
(Kirk – The Final Frontier)

73.
"Have you been in a fight Mr. Worf?"
"No sir, it is a gorch."
"Gorch?"
"Pimples, Sir."
"Oh, well, it's hardly noticeable."
(Picard, Worf and Data - Insurrection)

74.
"You Klingons never do anything small, do you?"
(Riker - Insurrection)

75.
"Borg? Sounds Swedish..."
(Lily – First Contact)

76.
"Definitely not Swedish!"
(Lily – First Contact)

77.
"I'm just trying to blend in."
"You're blended, all right."
(Troi and Riker – First Contact)

78.
"Hold your fire! We're here to help you!"
"Bullshit!"
(Picard and Lily – First Contact)

79.
"Humor! I love it! Heee!"
(Data - Generations)

80.
"Number One, that's 'retract plank', not 'remove plank.'"
(Picard - Generations)

81.
"I'm a mirror for you as well."
(Picard - Nemesis)

82.
"How much?"
"Well, they'd be worth more if the lenses were intact. I'll give you one hundred dollars."
"Is that a lot?"
(Kirk and antique shop owner – The Voyage Home)

83.
"Doctor, would you care to assist me in performing surgery on a torpedo?"
"Fascinating!"
(Spock and McCoy – The Undiscovered Country)

84.
"You're a great one for logic. I'm a great one for... rushing in where angels fear to tread."
(Kirk – The Undiscovered Country)

85.
"Excuse me... excuse me... I'd just like to ask a question. What does God need with a starship?"
(Kirk – The Final Frontier)

86.
"Spock!"
"Yes, captain?"
"Be one with the horse!"
"Yes, captain!"
(Kirk and Spock – The Final Frontier)

87.
"Spock!"
"Hold your horse, captain. I'm scanning."
(Kirk and Spock – The Final Frontier)

88.
"What's the matter, Jim?"
"I miss my old chair."
(McCoy and Kirk – The Final Frontier)

89.
"Hello, Jean-Luc."
"Why am I here?"
"I was lonely."
(Shinzon and Picard - Nemesis)

90.
"Where are we going?"
"Where they went."
"Suppose they went nowhere?"
"Then this'll be your big chance to get away from it all."
(McCoy and Kirk – The Wrath of Khan)

91.
"No, Kirk. The game's not over. To the last I will grapple with thee."
(Khan – The Wrath of Khan)

92.
"Jim – I want this! As much as you wanted the Enterprise, I want this!"
(Decker – The Motion Picture)

93.
"Bridge, secure all stations, move out."
"Jim, what the hell kind of strategy is this?"
(Kirk and McCoy – The Motion Picture)

94.
"Don't worry captain! We'll beat those Klingon devils, even if I have to get out and push."
"I hope it won't come to that Mr. Scott."
(Scotty and Kirk – The Final Frontier)

95.
"Don't tell me. You're from outer space."
"No, I'm from Iowa. I only work in outer space."
(Gillian Taylor and Kirk – The Voyage Home)

96.
"I can't believe I kissed you."
"Must have been your lifelong ambition."
(Kirk and Martia – The Undiscovered Country)

97.
"The Federation is nothing more than a homo sapiens only club."
"Present company excepted, of course."
(Azetbur and Chang – The Undiscovered Country)

98.
"taH pagh taHbe' "
(Chang – The Undiscovered Country)

99.
"I know that on events like this I'm supposed to be gracious in my toast of the blessed union, but did the two of you ever think what you were doing to me?! Of course you're happy, but what about my needs?!"
(Picard - Nemesis)

100.
"I offer a toast. The 'undiscovered country.' The future."
(Gorkon – The Undiscovered Country)

101.
"There is an old Vulcan proverb: 'Only Nixon could go to China'."
(Spock – The Undiscovered Country)

102.
"I do not deserve to live."
"Fine, I'll kill you later."
(Maltz and Kirk – Search for Spock)

103.
"Wait! You said you would kill me!"
"I lied."
(Maltz and Kirk – Search for Spock)

104.
"Up your shaft."
(Scotty to Excelsior's turbolift – Search for Spock)

105.
"Everybody remember where we parked!"
(Kirk – The Voyage Home)

106.
"Ladies and gentlemen... and invited transgendered species."
(Data - Nemesis)

107.
"Why is God angry?"
(Kirk – The Final Frontier)

108.
"I take it there will be no speeches during the ceremony on Betazed?"
"No. No speeches and... no clothes."
(Picard and Riker - Nemesis)

109.
"How many fingers do I have up?"
"That's not very damn funny..."
"Your sense of humor's returned."
"The hell it has - what's that?"
"Lexorin."
"Lexorin? What for?"
"You're suffering from a Vulcan mind meld, Doctor."
"That green-blooded son of a bitch! It's his revenge for all those arguments he lost!"
(Kirk and McCoy - Search for Spock)

110.
"I have to go home now."
(Data - Insurrection)

Aye, Sir!

2009-12-20T16:27:00.017Z

Jövő évtől a valós életben is megilleti a "Sir" cím a mi Picard kapitányunkat! Színészi életműve elismeréseként II. Erzsébet angol királynő lovaggá üti Patrick Stewartot!

A Star Trek első lovagja... Sok szeretettel gratulálunk! :-)

Minderről bővebben magyarul itt, angolul pedig itt olvashattok.

Műhelytitok

2009-12-19T18:35:00.007Z

Nagy munkában vagyok... meglepetést készítek.

Amíg elkészülök vele, addig tanuljatok angolul - mondjuk nézzetek Star Trek filmeket eredetiül :-) (And now I'm not joking!)

Folytatom

2009-12-18T17:29:00.010Z

Az ötlet jó, akkor most jöjjenek McCoy aranyköpései. Az "I'm a doctor, not a..." (Orvos vagyok, nem...) és a "He's dead, Jim!" (Ez meghalt, Jim!)

Bámulatos!

2009-12-17T11:17:00.008Z

Egy csokor "fascinating" Spocktól azoknak, akik nem hallották még az igazit. És persze mindenki másnak is :-)

(Chello küldte - miket nem talál! Köszönöm! :-)

Végtelen történet

2009-12-12T16:49:00.006Z

Igen, az :-)

Outtake- és bakiparádé 2009

2009-12-10T01:55:00.016Z

Nálam Bana és Greenwood vezet. Quinto is hozzátette, amit csak tudott, Saldana pedig külön hálára kötelezett - majd kiderül, mivel ;-)

A Star Trek XI legénységének bénázásaiból egy kis válogatás:

Van enyém DVD! :-D

2009-12-09T17:46:00.027Z

Tegnap megvettem a DVD-t! :-D

Igen, tudom, úgy volt, hogy én leszek az első, aki november 17.-én ott toporog reggel a bolt nyitásakor és beront filmet venni. El is indultam.

Miközben bandukoltam, arra gondoltam, micsoda dolog az, hogy úgy futok egy filmért, ami teljesen más, mint a TOS, mintha Spock és Kirk - izé... Mr. Nimoy és Bill Shatner - sosem létezett volna. Sarkon fordultam és hazajöttem. Képtelen voltam rávenni magam, hogy az elsők között megvegyem a DVD-t.

Szentimentalizmus? Lehet; ha az, vállalom. Lojalitás? Mittudomén... Szeretet? Nos... az biztos, hogy kötődés az igaziakhoz. Még én sem hittem volna, hogy egyszer morális kérdést csinálok egy filmvásárlásból :-)

Ennek három hete volt éppen tegnap, amikor minden bűntudat és lelkiismeret-furdalás nélkül szépen bemasíroztam a DVD-boltba, mozgósítottam a fél eladó-gárdát (nem találtam sehogysem, hova dugták el a filmet) és megvásároltam a Star Trek XI dupla albumot.

Még nem néztem meg. Tele van extrákkal, úgy döntöttem, egy szabad délutánon-estén leülök és mindent végignézek filmestől. Viszont már itt van, 2012-ig teljes a készletem ST filmekből :-D

Nem tudom, Magyarországon hogy néz ki kívülről. Nálunk ilyen lett:

Ez a borítója

Ennek illett volna a hátlapnak lenni, de ott Spock kuksol (mérpontő...???), úgyhogy csak egy melléklet lett belőle.

Ez meg a tokja - ha jól megnézitek, a betűk mögül ott leskelődik Kirk és Spock :-)

Egy kis apróság...

2009-12-09T11:20:00.005Z

Ezt a videót azoknak a hajdani úttörőknek küldöm, akiknek szívügye a TOS :-)

Klingon Hamlet

2009-12-03T12:40:00.016Z

Ezt nem én találtam, hanem Chello tette föl a Sci-fi portálra. Megnéztem és az agyam eldobtam :-D Szerintem hatalmas, megosztom veletek is: Hamlet monológja klingonul! :-D

Köszi, Chello! :-)

Spock és Kirk

2009-11-19T22:16:00.010Z

Megjelent a DVD és Blu-ray, hát megjelentek az első zenés videók is a jutyúkon :-)

Megtaláltam ennek a videónak a testvérét is, és nem lennék ezer éves Star Trek fan, ha nem tenném föl.

Igen, elfogadom, sőt szeretem az új filmet, kiváncsian várom a folytatást és örülök, hogy a Star Trek tovább él. Szeretem a hibái ellenére - néhány év és talán már ugyanúgy a hibáival együtt fogom szeretni, ahogy az eddigieket. És szeretem, mert ez az a film, ami által még közelebb került hozzám a klasszikus Star Trek - ha ez lehetséges.

Azonban a nagy, az igazán mély szerelem számomra most is ők és ők is maradnak. Ők, akik elkezdték ezt a csodálatos világot. Az igazi Kirk és Spock:

Kérdés

2009-10-29T17:20:00.001Z

Na, megvettétek a DVD-t? ;-)

Állásfoglalásom és a vihánc

2009-10-15T11:01:00.038+01:00

Számomra Simon Pegg a legszimpatikusabb a Star Trek XI szereplői közül. Részint mert a legelérhetőbb, legközvetlenebb, másrészt mert ő igazi Star Trek színész lett. A legnagyobb természetességgel bolondozik időnként a ST kifejezésekkel, éppen úgy, mint mi, fanok. Együtt játszik velünk, úgy, ahogy a nagy Star Trek színészek, Mr. Nimoy, Shatner, Combs, Nana Visitor, Shimerman, Picardo, Spiner és a többiek teszik. Nyitott, kedves, barátságos ember, fontos számára a kapcsolat a rajongóival és ezért a kapcsolatért ő is tesz. Erről árulkodik az is, hogy blogot is ír, ahová regisztráció után bárki kommentelhet, és ahol, ahogy ideje engedi, szokott reagálni a kommentekre. Nem fél attól, hogy beleragad Scotty szerepébe és úgy tűnik, örül, hogy a nagy ST család tagja lett. Egyszóval megszületett az új Star Trek első ST színésze, aki - fura svédcsavar a sorstól - nem is amerikai, hanem angol ;-)

Ma már második napja, hogy a Twitteren lóg és bárki írhat neki, mindenkinek válaszol. Népszerű a fiú és szorgalmas is, a feedolvasómat folyamatosan dolgoztatja :-)

Ezt a videót ő tette föl a Twitterre, én meg elhoztam nektek, mert halálra nevettem magam rajta. Ilyen, amikor nem Scotty, hanem Simon és viháncol a kollégákkal :-D

Belegondolni is rossz...

2009-10-11T02:47:00.002+01:00

...mi lett volna, ha a Star Trek-ben szereplő mindenféle komputereken Windows fut. Látni még rosszabb:

És te ki vagy a TOS-ból?

2009-10-05T13:03:00.007+01:00

Nagyon fájt volna a kicsi szivem, ha nem ő jön ki nekem :-D Persze, bárki lett volna, örültem volna, hiszen a TOS karakterek mind-mind a szívemhez nőttek. Viszont így már világosan látszik, hogy Spock és én rokonlelkek vagyunk :-)

Klikk a kép alá és megtudjátok, ti melyik karakter vagytok a TOS-ból. És légyszi, írjátok meg az eredményt is, kifúrja az oldalam a kiváncsiság! :-D

What Star Trek Character Are You? (The Original Series)

Mr.Spock

A Unemotional,Logical Vulcan and The First Mate of the Enterprise

Click Here to Take This Quiz
Brought to you by YouThink.com quizzes and personality tests.

Vörösingesek

2009-09-20T16:21:00.008+01:00

Nem, nem a Pál utcai fiúk vörösingeseit csempészem ide, hanem a TOS vörösinges legénységét. Valahogy szegények mindig eltűntek, meghaltak - és szinte mindig csak ők; a rutinosabb nézők pedig néhány epizód után már az emberi veszteség mértékét is szinte pontosan meg tudták előre becsülni a képernyőn éppen látható piros pólós legénység létszámából.

Daloljunk klingonul!

2009-09-14T12:31:00.005+01:00

Egyszer azt olvastam egy ismerősöm con-os élménybeszámolójában, hogy J. G. Hertzler (alias Martok tábornok) önmagában is egy egész színház. Ezt a videót nézve azt kell mondanom, ez így van! :-)

Univerzális fordító

2009-09-12T09:54:00.004+01:00

Star Trek - francia szinkronnal! Elgondolkodtam... valószínűleg a magyar szinkront is ugyanilyen muris lehet hallani azoknak, akik nem tudnak magyarul...

A legvégső határ

2009-09-10T12:51:00.005+01:00

Nem mindig az űr a legvégső határ, még a Star Trek-ben sem! Ezt példázzák azok a videók is, amik lépten-nyomon felbukkannak és mosolygásra - na jó, röhögésre - fakasztanak minket. Tegnap is találtam egy gyöngyszemet a bakik és outtake-ek legkiválóbb csapatától, a határokat rendszeresen feszegető Archer-féle legénységtől és a velük forgató stáb igen kreatív tagjaitól:

Happy Birthday, Jeff Combs! :-)

2009-09-09T10:32:00.026+01:00

Ritkán fordul elő, hogy három ismert és kedvelt személyiség ugyanazon a napon ünnepelje a születését, főleg, ha még néhány, csak egyszer-egyszer látott, de mégis felejthetetlen figura szülinapja is kapcsolódik hozzá.

Nos, szeptember 9. egy ilyen nap. Shran, Brunt és Weyoun születésnapja, akikhez még Tiron, Kevin, Penk és Krem is csatlakozik ezzel a születési dátummal.

Hogy hogyan lehetséges ez?

A megoldás egyszerű, egyetlen név: Jeffrey Combs, aki ezeket a karaktereket életre keltette és "bejátszotta" az életünkbe. Hivatalosan éppen ma 55 éves az Oxnard-i (CA) születésű művész, valójában kortalan és örökifjú!

Boldog születésnapot, Jeff! Live long and prosper! :-)

B'Elanna

2009-09-06T09:33:00.019+01:00

Ő is két világ gyermeke. Nehezen fogadja el, hiszen klingonnak és embernek lenni egyszerre nem kis feladat.

A Maquis-val kerül a Voyager-re, miután mindkét hajó átlökődik a Delta Kvadránsba. Janeway először nem bízik benne, de végül megkapja a főgépészi posztot és Csillagflotta tiszthez méltóan látja el a feladatát.

Bár lelkének klingon fele ellen módszeresen igyekszik kűzdeni, a Delta Kvadránsban csavargó klingonok között mégis megállja a helyét. Lassacskán megbékél a sorsával és elfogadja mindkét világot.

Sokáig magányos a Voyager-en, de aztán barátra, később férjre talál Tom Paris-ben, aki segít neki megszelidülni, elfogadni önmaga kettősségét. A 7 éves utazás végén egészséges lélekkel és boldog anyaként tér vissza a Földre.

B'Elanna Torres hadnagy kűzdelmeit, összetettségét Roxann Dawson tökéletes tolmácsolásában kísérhetjük végig a Voyager sorozatban. A művésznő később rendezőként is bemutatkozott az ENT több epizódjában.

Hetes

2009-09-01T21:53:00.010+01:00

Annika Hansen 2350-ben, a Tendara kolónián született. Kislány volt, amikor exobiológus szülei a Delta Kvadránsba indultak kutatóútra és őt is magukkal vitték. Akkor is kislány volt még, amikor a borg asszimilálta mindnyájukat. Borgok között nőtt fel, borggá lett.

Amikor Janeway kapitány felajánlotta segítségét a borgnak egy közös ellenség, a 8472-es faj ellen cserébe a borg felségűrön való szabad áthaladásért, egy borg dolgozó, Seven of Nine (Hétkilenced) lett a közvetítő a kapitány és a borg között. Hétkilenced nem volt más, mint a felnőtt Annika Hansen...

Persze a borg nem állta a szavát, így a kapitánynak meg kellett szabadulnia a hajóján lévő néhány borg dolgozótól. Egyedül Hetes tudott a hajón maradni.

A szervezete elkezdte kivetni magából a borg implantokat, így a kapitány nehéz döntés előtt állt: hagyja meghalni a borgot, vagy parancsot ad a Doktornak az implantok eltávolítására és így megmenti az embert. Janeway a második lehetőséget választotta.

Hetes nehezen fogadta el az átalakulást; kínozta a magány érzése, hiszen nem hallotta már a több ezer borg-gondolatot a fejében. Egyedül volt, csakis a saját gondolataival, nem irányította senki, önállóan gondolkodó emberré kellett válnia.

A legénység is nehezen fogadta el a volt borgot. Féltek tőle, kerülték. Janeway kapitány vette a szárnyai alá és kezdte őt az emberi viselkedésre, gondolkodásmódra, szokásokra, érzésekre tanítani. Ebbe a nevelőmunkába a Doktor is becsatlakozott. Az ő kitartó törődésüknek köszönhetően Hetes lassan-lassan egyre érzékenyebb, empatikusabb, felelősségteljesebb, nőiesebb - egyszóval emberibb lett.

Hetes különleges figuráját a Voyager c. Star Trek sorozatban Jeri Ryan alakította.

Orvost!!!!

2009-08-24T10:03:00.016+01:00

A dokijaink is megérnek egy misét - akarom mondani egy bejegyzést. Haláli pofák és nagyon sokat tudnak. Igaz, egyikük-másikuk kissé morgós, de azért szeretjük őket :-)

TOS: Dr. Leonard McCoy, becenevén Bones (DeForest Kelley). Mindnyájunk "Én orvos vagyok, nem..." (pedig de! :-D) és "Ez meghalt, Jim!" dokija:

TNG: Dr. Beverly Crusher (Gates McFadden), aki egyszerre orvos, anya és... hát, izé... szerelmes Picard-ba.

A DS9 fiatal és jóképű dokija, aki egyenesen az orvosi egyetem padjából érkezett az űrállomásra: Dr. Julian Bashir (Siddig El Fadil vagy Alexander Siddig, ahogy tetszik):

A VOY orvosa: Dr... Dr... szóval a Doktor (Robert Picardo). Rendkívül sokoldalú hologram, operát is remekül énekel gyógyítás közben :-D

Akinek denobulan orvosa van, ügyeljen, hogy véletlenül se akkor betegedjen meg, amikor a doki alszik. A denobulánoknak ugyanis csak évi 6 nap alvásra van szükségük, azt viszont hibernációban pihenik végig. Időnként persze beérik kevesebb pihivel is, de ha felébreszik őket... Ugyan gyógyítani félálomban is tudnak, ha muszáj, csak furán adják elő :-D Épp úgy, mint az ENT orvosa, Dr. Phlox (John Billingsley):

Gene Roddenberry

2009-08-19T11:15:00.024+01:00

1921. augusztus 19. Számunkra, Star Trek fanok számára ez a dátum különleges, hiszen ekkor látta meg a napvilágot El Paso-ban (Texas) Eugene Wesley Roddenberry, azaz Gene Roddenberry. Éppen ma 88 éve.

Felnőve először vadászpilóta volt a II. világháborúban, majd utasszállítót vezetett a Pan Am légitársaságnál. Később rendőr lett és akkoriban kezdett tévétársaságoknak is írni, hogy aztán életét a televíziónak és a nézőknek szentelje.

Megírta nekünk a Star Trek-et; megteremtette Kirk-öt, Spock-ot és a többieket, megálmodta és elhozta hozzánk a Picard-féle Enterprise legénységét is. Ám valójában sokkal többet tett, mint ez a néhány sorozat és film. Reményt adott, hogy lehet ez a világ szebb és jobb is. Tippeket adott, hogy hogyan lehetséges ezt megvalósítani. Gondosan megtervezett és felépített játszóteret kaptunk tőle, amelyben közösen játszhatunk a színészekkel startrekesdit, és ahol a színész-néző távolság egyszerűen eltűnik. Egy család vagyunk, ugyanazt a játékot játszuk, csak a kamera két különböző oldalán.

Néhány álma valóra is vált. Nézzünk körbe, hányan is vagyunk, akik szétnyitható, TOS-os kommunikátorokon beszélünk – igaz, mi kagylómobilnak hívjuk. Az átlátszó alumínium, amit Scotty annyira hiányolt a The Voyage Home-ban, mára valósággá vált, létezik. Több olyan technikai megoldás működik már, melyek ugyan nem a hétköznapi életünkben szerepelnek, de közvetve a mi dolgunkat könnyítik és a Star Trek-ben jelentek meg először ötletként. A szubtér használata is az űrutazásban a jövőben valósággá válhat, hiszen nemrég tudósok bizonyították, hogy megfelelő körülmények között lehetséges így utazni.

Talán ha a Star Trek technikája valóra váltható, akkor ugyanúgy valóra válthatóak az emberi vonatkozásai is: az eszméi, gondolatai, a filozófiája... ahogy Gene Roddenberry megálmodta.

43 éve koptatjuk a Roddenberry-játszótér hajóit. Persze sokan vagyunk, akik csak később tudtunk csatlakozni, de lelkesedésünk a legelső rajongókéval azonos. Igaz, ő közben sajnos elment közülünk, de a világa tovább élt és tovább fog élni a jövőben is. Biztosan boldog lenne, ha látná, hogy valami igazán maradandót és értékeset adott a világnak és az embereknek; valami olyasmit tett, amire nincs más példa a televíziózás történetében.

Drága Gene Roddenberry, köszönjük a világot, amit megosztottál velünk és amivel annyi örömet adsz nekünk! Köszönjük, hogy megálmodtad és megcsináltad. És köszönjük, hogy olyan világot teremtettél, amelyben felnőtt fejjel is ugyanolyan önfeledten játszhatunk, mint a gyerekek…

Star Trek XI DVD and Blu-ray Trailer

2009-08-18T00:29:00.005+01:00

Rangsorok

2009-08-17T14:18:00.007+01:00

Mégpedig a legbosszantóbb Star Trek karakterek és a legőrültebb kapitányok rangsora :-D

Persze, ez szubjektív vélemény, akad, amivel nem értek egyet, vagy éppen előrébb, vagy hátrébb sorolnám, de mindenesetre érdekes, hogy valaki így összeszedte:

2 in 1

2009-08-15T13:02:00.003+01:00

A nagy sikerre való tekintettel egy kis repeta a TOS a DS9-ban c. összeállításból :-)

Bárbunyó duplán

2009-08-12T12:25:00.005+01:00

Ha már szót ejtettünk a klingonokról, akkor jöjjön a Star Trek történetének legzseniálisabb ötlete:

Barátok

2009-08-10T03:53:00.026+01:00

Na jó, elég volt a fiús napokból, most mi jövünk! Csajok, itt a Star Trek világ három legjobb pasijából kettő! (A harmadik a fiatal Shatner lenne, csak őt elég nehezen barkácsoltam volna be a két fiú mellé.) OK, tudom, mindenkinek más az ízlése, úgyhogy rendelést is fölveszek :-)

Persze nem ez az egyetlen ok, hogy most ők kerültek fel ide, úgyhogy a fiúnemű kiváncsiskodók se meneküljenek :-) Leginkább azért választottam ezt a témát, mert a Star Trek-ben előforduló barátságokról érdemes szót ejteni. Spock és Jim, Geordi és Data, Jadzia és Sisko, Janeway és Tuvok és még sorolhatnám. Ezeknek a párosoknak az egyik tagja elveszítette a barátját. Voltak közöttük szerencsések, akik visszakapták, de voltak, akik nem...

Ma közülük Reed és Trip került sorra, aminek az oka rendkívül egyszerű: merő önzés, ugyanis mostanában az ENT-be vagyok szerelmes.

Klingon játékszerek

2009-08-09T12:07:00.020+01:00

Hoztam a klingonoktól néhány cuccot, természetesen fegyvereket, mi mást? :-)

Volkoth-ok:

D'k Tagh:

Qut'Luch:

Az elmaradhatatlan Mek'Leth:

A csemege maradt utoljára, a Bat'Leth :-)

Ez a sok minden együtt:

Végül, de korántsem utolsósorban, a Bat'Leth-ek fejedelme, Kahless kardja:

Íme, a bizonyság, hogy nem lehetetlen és nem is rossz klingonok között élni. Video egy trill-ről, akit a szemünk láttára fogadott be a Martok-ház. És nem mellesleg megleshetjük, hogyan kell használni a klingon fegyvereket :-)

Star Trek XI DVD, Blu-Ray - minden, ami kell :-)

2009-08-08T13:49:00.012+01:00

Kommunikátoron kapott szubtérüzi - továbbítom:

Eldőlt minden, a Star Trek XI, ahogy már korábban is írtam, ez év november 17-én jelenik meg, most már biztos, hogy egy, illetve kétlemezes DVD (lehet választani), valamint 3 lemezes Blu-Ray kiadásban. Juhééééééééé!!!!! :-D

(Hányat is kell aludni addig? :-)

Vendégségben a klingonoknál

2009-08-06T16:02:00.042+01:00

Ez most egy szubtérüzenet a Kronos-ról. Éppen itt vagyok látogatóban és egészen közelről tapasztalhatom meg klingon barátaink életét :-)

Vendéglátóim, akik meghívtak ide:

Eszünk, iszunk, mulatunk, mesélünk, jókat bunyózunk, patakokban folyik a vérbor! :-D A beilleszkedés ugyan nem könnyű, de Gowron a segítségemre sietett. Bizony nem árt, ha az embernek helyén van az esze - no meg egy kis szerencséje is akad, de végül minden nehézség megoldható. (Ez egy nagyon ötletes játék. Ne lepődj meg, a video végén, miután választottál, a YouTube jön be, ott folytatódik. Ha rosszul választasz, sebaj, újra próbálkozhatsz. Gowron neked is segít - persze a maga klingon módján. Jó mulatást!)

A klingon győzelmi dalt mindenáron meg akarják tanítani nekem, még az ifjak is beszálltak, de a klingon nyelvvel nehezen boldogulok, úgyhogy egyelőre maradunk az angolnál :-)

Martok barátom egy kis hajókázásra invitált a csatahajóján, ahol összefutottam Worf-fal is. Velük és a hajó legénységével együtt emlékeztünk meg a klingonok nagy Dahar Mesteréről, a hősi halált halt Kor-ról egy klingon dallal.

Bevallom, nem nagyon akaródzik elmenni a Kronos-ról, nagyon jól érzem itt magam, de hát nem élhetek vissza a vendégszeretettel. Az viszont biztos, hogy elkirándulok még ide.

Jim és a nők

2009-08-02T18:11:00.006+01:00

Újabban megint TOS-t nézek és az jutott eszembe, megszámolta-e már valaki, Jim hány nőt csókolt meg a sorozatban? És vajon összesen hány csók csattant el? :-D

Szexi Star Trek és szerelem :-)

2009-08-01T21:06:00.008+01:00

Tuvok barátom finoman célzott rá, hogy már megint megfeledkeztem fiúnemű olvasóimról. Uraim, szóljatok rám és azonnal pótolok! :-)

A második video nem szexi, inkább szerelem a javából. Számomra az egész nagy Star Trek világ legmegindítóbb szerelme. Annyira szépek együtt, igaz? :-) Kár, hogy...

Pótvideo

2009-07-29T20:46:00.015+01:00

A megígért pótvideo, remélem, ez már Magyarországon is látszik. Jó kis bunyós jelenetek a 3. szezon Harbinger (Előjel) c. epizódjából :-)

Dominic és Malcolm

2009-07-20T13:05:00.008+01:00

Malcolm Reed hadnagy némi zene társaságában...

... és Dominic, a maga teljes, természetes, kedves valójában :-) (Az interjú első néhány másodpercét külön Annatarnak küldöm. Igazi Dominic-os lendület és nevetés - tudod, olyan "fülig vigyor" :-D)